Az �t�ves Sirius els� feles�ge

�n mindig is komolyan vettem az �letet. M�r �t�vesen bel�ttam, mi is a teend�m. Ap�nak ott volt az anyu, a Margie n�ninek az apu – biztos szeret�k voltak! -, a Pepi b�csinak meg ott volt Mencie, a kuty�ja, de mindig �gy sz�l�totta, �desem. �gy d�nt�ttem, nekem is kell valaki! Nem is ak�rki: egy feles�g.
T�prengeni kezdtem. Ki legyen az?
Ms. Kingkong, a 10. nevel�n�m? Bel�ttam: lehetetlen. Vagy k�t fejjel magasabb �s harminc �vvel id�sebb n�lam. Lehetetlen kapcsolat lenne…
Azt�n jobban sz�tn�ztem. R�j�ttem, hogy unokah�gom, Andromeda sem lehet az, mivel m�g csak p�ly�s kisbaba.
Ahogy j�rtam-keltem, egyszer csak felr�mlett el�ttem a kis Linette arca. Igen, � pont j� lesz. Korban is ott j�r, ahol �n, �s alacsonyabb is n�lam!
Lementem szob�mb�l �desap�mhoz a konyh�ba, �s el�adtam mint s hogy k�pzelem �n mindezt.
� csak b�logatott, �s mindketten felvett�k d�sztal�runkat, majd elindultunk Linette-�khez.
�gy t�nt, m�r v�rnak r�nk, mivel Linette-en egy sz�p, f�ldig �r�, r�zsasz�n ruha volt, �s a sz�lei is ki�lt�ztek.
�desap�m elmes�lte, mit is szeretn�nk, mire Mr. �s Mrs. Chinelway belementek.
Ott r�gt�n meg�g�rt�k egym�snak, hogy a legkisebb nyal�s fagyit is megosztjuk egym�ssal, majd m�g sz�leink tov�bb egyezkedtek, lement�nk a l�pcs�n k�zenfogva, �s friss h�zasok l�v�n pap�s-mam�sozni kezdt�nk.
Volt Linette-nek egy z�ld haj� bab�ja, mire kinevettem:
- Nem hozhat nek�nk ilyen gyereket a g�lya, mert nem hasonl�t r�m!
- Dehogynem! N�zd a haj�t!
- Azt akarod mondani, hogy nekem is z�ld hajam van? Szerintem ink�bb r�d hasonl�t!
Kit�ptem a kez�b�l a bab�t, �s a homokoz�ba l�ktem.
- Tess�k, majd k�r�nk m�sat!
- H�h… ma nem alszol mellettem! �s most f�z�k valamit… ���… Lauriabellit�nak.
- Bl�eh… ilyen nevet…

P�r perc m�lva odamentem Linette-hez a homokoz�ba, megn�zni, mit is f�z.
- Mi a j�szag� baziliszkusz ez?!
- Ez k�rlek puding tonhalas �ntettel.
- Fujj, te ilyeneken �lsz?!
Kikaptam a l�ny kez�b�l a kan�lnak haszn�lt lap�tot.
- Add vissza!
- Nem adom!
Megr�ntottam a Linette-ke hajfonat�t, mire az s�rni kezdett, �s az eg�sz „tonhalas pudingot” az �n nyakamba �nt�tte.

Hazafel� csak ennyit jegyeztem meg ap�mnak:
- Soha… soha t�bbet nem megyek feles�ghez!