Tal�n egy �lmodoz� kisl�ny �larc�t vettem fel, hisz itt �lsz mellettem. Besz�lsz is hozz�m, hogy mir�l, azt nem tudom. T�ls�gosan elvesztem a szemeidben. Csak b�mulok r�d bamb�n, j� �rz�s, megnyugtat�. J�l esik ez a… ez az �res jelenet. Te tal�n a kviddicsr�l, vagy a kalandjaidr�l �radozol �ppen, �n csup�n tekinteted k�melem. Annyira elragad�. Igen, �n is egy vagyok a sok k�z�l. Imm�r �n is k�z�j�k tartozok. Bel�phetek a Sirius Black fanklubba. Most m�r tudom, �n sem �rek t�bbet az �resfej� lib�kn�l, �n is azz� v�ltam.
M�g csak most t�nik fel neked, hogy nem figyelek.

- J�l vagy? – k�rdezed tal�n egy kis agg�d�ssal a hangodban.

Hogy j�l vagyok-e? J� k�rd�s. M�r magam sem tudom. Tal�n nem, nem vagyok j�l. �ppen �rted �csing�z�m. �rted, az el�rhetetlen�rt. Ezt, aki norm�lis, aki j�l van, nem teszi. Ezek szerint �n sem vagyok j�l, mint ahogyan t�bbi l�ny sem, aki �lmodozva n�z t�ged, ahogyan most �n is. Tudom, sz�nalmas vagyok. �s �rzem, t�voli k�zels�ged egyre jobban elgyeng�t.

- Dod?

Mi�rt nem besz�lsz ink�bb csak �gy? Mi�rt kellek �n ehhez? �n csak sz�vesen hallgatom, amit mondasz, vagy esetleg csak n�zlek t�ged. Nem musz�j k�zben hozz�m sz�lnod, de t�nyleg nem. Most m�gis megteszed, sz�l�tasz.

- Igen? – k�rdezem �rtetlens�gemet tettetve. Persze tudom, hogy v�gre felt�nt neked, nem figyelek r�d.

M�g csak most vetted �szre. K�r�lbel�l f�l �r�ja megy m�r ez �gy, de engem egy�ltal�n nem zavart. Nekem t�k�letes volt �gy. Annyira j� �rz�s volt hallgatni monol�god, amit naponta rengeteg embernek elmes�lsz, de nekem m�gis erre van sz�ks�gem. Kell, hogy halljam, ahogyan hozz�m besz�lsz, m�g ha nem is tudom, �ppen mir�l. T�voli k�zels�ged oly megnyugtat�.

- Figyelsz r�m? – Most ezt �gy mondod, mintha �rdekelne.

De nem baj. J�tszd csak a szerepet, hisz �n is azt teszem. Sz�n�szked�nk. Te elj�tszod, mintha �rdekelne, mi van velem. Persze mindketten tudjuk, ez nem �gy van. �n j�tszom a vak kisl�nyt, aki �gy tesz, mintha nem venn� �szre, csak puszta j� indulatb�l besz�lsz vele. Az �let sz�npadj�n mi csak mell�kszerepeket kaptunk, de azokat legal�bb t�k�letesen j�tszunk. F�leg te. De te ne tudn�l sz�nlelni? Hisz naponta kismilli�nyi emberrel elj�tszod ezt, neked ez m�r j�l megy. �s csup�n neked j�tszom. Az �n filmemben ti�d a f�szerep. Ennyire egyszer� a helyzet�nk. Sz�zszor k�rdeztem magamt�l, j�-e ez �gy? Igazi v�laszt sohasem tudtam magamnak adni. Csak bebesz�ltem, hogy igen, ez j�. Hisz foglalkozol velem, igaz, csup�n csak felsz�nesen. Kegyetlen k�z�nnyel. De �n erre v�gyom. Sz�ks�gem van t�voli k�zels�gedre, m�g ha f�jdalmat is okoz.

- Bocs, csak egy kicsit elkalandoztam.

Egy kicsit? Ez nem kifejez�s. De �gy l�tom, t�ged ez megnyugtat, neked ennyi el�g. M�r folytatod is monol�god, amit nekem sz�nsz. De nem tudok figyelni r�, nem vagyok k�pes. Teljesen m�shol j�r az agyam. M�r nem olyan egyszer� arra a k�rd�sre a v�lasz, hogy j�-e ez �gy. Kezdek egyre tiszt�bban l�tni, vagy egyre s�t�tebben? M�r nem �rzem j�l magam k�z�s kis film�nkben. M�r nem nyugtat meg t�voli k�zels�ged, t�bbre lenne sz�ks�gem, de tudom, sohasem kaphatom meg t�led.

- J�l vagy? Mintha egy kicsit els�padt�l volna.

J�l vagyok? Ism�t ez a k�rd�s, de most m�r tudom, nem vagyok j�l. �gy �rzem, sz�vem sz�tt�pi ez a hasztalans�g, ez az �res jelent. Kedves k�z�ny�d egyre t�bb apr� t�rt sz�r sz�vem k�zep�be. Tal�n eddig is ezt tette, de m�g nem vettem �szre. Most m�r tal�n minden kezd kitisztulni.

- Nem tudom – mondom er�tlen�l.

- Sz�ks�ged lenne egy kis leveg�re. Gyere, menj�nk fel a csillagvizsg�l�ba, ilyenkor am�gy is nagyon sz�p a kil�t�s.

T�r�d�s? T�led? Nem, ez nem lehet. Ezt is biztosan csak bemes�lem magamnak, ahogyan eddig a t�bbi dolgot. De az�rt baktatok ut�nad a l�pcs�k�n. Kedvetlen�l veszem a fokokat. Mint h� ebed, k�vetlek t�ged, b�rmerre m�sz. Nem kellene ezt tennem. Egyre sz�nalmasabb vagyok. Jelenl�ted megm�mor�tott, de m�r nem �gy, ahogyan eddig tette. M�r �rzem, mennyire sz�nalmas vagyok. Kisl�nyos �larcom eltorzult, m�r nem egy �lmodoz� kisl�ny tekintet�t sug�rozza, hanem egy csal�dott tin�dzser ki�br�ndult lelk�t t�kr�zi.

Ki�rt�nk a szabadleveg�re. A hideg �szi sz�l hirtelen �tj�rja minden porcik�m. B�rcsak �n is sz�rnyalhatn�k. El innen. Messzire. El t�led. Rajong�som m�r t�l nagy tereket t�lt be bennem, s ez a gyermekes im�dat m�r t�ls�gosan elragadott. M�r nem �rzem magam �gy j�l, t�ls�gosan t�led f�gg�k, a tekintetedt�l. Ezt m�r nem akarom.

- … �s akkor �gas meg�tkozta. Annyira j� volt. Pipogyusz azt sem tudta, mi t�rt�nt… - Igen, te �s a t�rt�neteid. Mi�ta is �radozol m�r?

M�r magam sem tudom. De �rzem, ez �gy nem j�. Ennyi m�r nem el�g nekem. T�bbre v�gyom. T�led. De tudom, nem kaphatom meg. M�st�l pedig nem kell, ha te nem adhatod meg, akkor ink�bb senkit�l nem k�rem.
T�voli k�zels�ged k�ts�gbe ejt. Egyre jobban �gy �rzem, t�volodok. Halkan csengenek fejemben szavaid, elcs�pel monol�god tartoz�kai. A sz�l �jra �s �jra belekap a hajamba, s f�lszemmel l�tom, ahogyan fekete tincseiddel is j�tszik. B�r csak �n lehetnek az. B�rcsak �n lenn�k a sz�l, hogy hozz�d �rhessek. De tudom, nem lehetek. K�ts�gbe ejt. Legal�bb csak egy r�pke ideig had sz�rnyaljak szabadon. Szabadon, l�ncaimat levetve. T�led, egyetlen m�ni�mt�l megszabadulva.
Teszek p�r l�p�st. K�zelebb l�pek a torony p�rk�ny�hoz. Len�zek a s�t�t m�lybe. Annyira h�vogat�, annyira cs�b�t�. Nem vetted �szre, hogy elmentem mell�led. M�g halkan hallom, ahogyan valamir�l besz�lsz. Fell�pek a p�rk�nyra, az egyetlen apr� akad�lyra, ami m�g elv�laszt szabads�gomt�l, ami kiszak�t ebb�l a szenved�st�l, ahol nemt�r�d�ms�ged, csak magadra figyel�sed k�noz.

- Dod! Mit csin�lsz ott? – k�rdezed tal�n k�ts�gbeesetten.

M�r csak egyetlen l�p�s v�laszt el. Gy�va vagyok, ha megteszem? Nem, nem vagyok az. Csup�n csak lez�rom ezt a fejezetet. Ezt a r�szt, ami egy l�nyr�l sz�l, aki szerelmes volt. Szerelmes az el�rhetetlenbe. A fi� t�voli k�zels�ge, kedves k�z�nye k�sztette arra, hogy let�pje sz�ve l�ncait, az er�s k�tel�ket. V�gre �nmaga akart lenni. Nem akart t�bb� senkit�l f�ggeni, f�leg nem egy fi�t�l, az el�rthetetlent�l.

- Kiszabadulok – mondom, s megteszem az utols� l�p�st.