M�snap reggel ugyan�gy ment minden, mint azel�tt, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Lily a hajnalba ny�l� r�h�g�g�rcs miatt �gy �bredt, mint aki hetek �ta nem aludt.
Ennek ellen�re amint Potter f�lve (F�LVE!) le�lt vele szembe a Griffend�l asztal�hoz, �jult er�vel t�rt fel bel�le a nevet�s.
Potter egy ideig t�rte, t�rte, m�g csak el sem fintorodott, de amikor v�lasztottja r�zk�dva elter�lt a t�k- �s narancsleves kancs� k�z�tt, kiss� fejhangon megjegyezte:
- Evans, �n nem vagyok homokos!
Nos. Mivel mi eddig csak a „meleg” kifejez�st haszn�ltuk Potter �llapot�ra, Lily az �j verzi� hallat�n ritka nagy lend�letet kapott, �s szaggatottan verg�d�tt tov�bb.
Erre Potter olyat tett – val�sz�n�leg v�gs� elkeseredetts�g�ben -, ami minden egyes szerelmes l�ny sz�v�t megdobogtatta a teremben. Mert csapatkapit�ny-b�szkes�g�nk felemelkedett �lt�b�l, �thajolt az asztalon – Sirius �s Remus automatikusan elkapkodt�k az �tj�ba ker�lt t�lakat -, s mikor Lily leveg�v�tel ok�n felpillantott, az �lla al� ny�lt, �s…
H�t igen. Megtette.
James Potter olyan cs�kot v�ltott Lily Evansszal a Nagyteremben, hogy m�g a falak is belepirultak.
Mert k�z�tt�k minden cs�k olyan volt, mint az els�.

Hogy Lily eg�sz nap szokatlanul csendes volt, szerintem semmif�le magyar�zatot nem ig�nyel. Viszont Pottert sem „homizta” le t�bbet senki…
Ez a fejlem�ny Amyt viselte meg legink�bb. � ugyanis sz�z sz�zal�kosan hitte, hogy a Roxfort els� sz�m�, id�zem: „teny�szbik�ja”, a Kviddics szent j�t�k�nak koron�zatlan kir�lya, minden id�k legh�s�gesebb – �s h�t bizony egyetlen – Evans-rajong�ja, ki �gy cs�kol, hogy beleremegnek a falak; nos h�t eme f�listen… zsizsa.
�gy – zsizsa. Azaz forr�. Azaz meleg. Azaz Amy �jfent er�szakolgatja az angol nyelvet.
Na de vissza Potterhez, meg a cs�kj�hoz. Ugyan h�l’ istennek m�g nem volt szerencs�m dr�ga James�nk sz�j�hoz, az�rt abban biztos vagyok, egy napon sem eml�thet� Sirius�val. Ahogy fut�lag felm�rtem, James kapkod�. Beleadja sz�v�t-lelk�t, hogy m�r az els� m�sodpercben elolvadjon a p�rja, ezzel szemben Sirius t�relmes, lass�, �s az �r�letbe kerget azzal, hogy r�m hagyja teljes eg�sz�ben az ir�ny�t�st.
Eleinte – vagy egy �vig – azt hittem, csak lusta. Ut�na egyszer�en nem �rtettem, mi�rt ilyen.
Tegnap este azt�n r�j�ttem. DIREKT fogja vissza mag�t.

Miut�n meggy�z�tt arr�l, hogy csak az edz�sek miatt nem foglalkozik velem annyit, amennyit mindketten szeretn�nk, valamint megtudta, hogy az�rt csellengek k�s� este b�gve a folyos�n, mert kibuktam azon, hogy Pitonnal kell b�jitaltanoznom eg�sz �vben, k�zen ragadott, �s futni kezdt�nk a csigal�pcs� fel�.
Nem tudtam, hova visz, �n csak k�vettem �t minden probl�ma n�lk�l fel, t�bb emeletnyit. Azt�n �szrevettem, hogy a csillagvizsg�l� fel� tartunk; sz�v� is tettem, hogy mindenhez van kedvem, csak csillagokat sz�ml�lni nem.
De t�vedtem, mert odafent a toronyban nem csak a l�tcs�vek vannak – hanem egy komplett szoba, melyben j� ideje nem lakik se tan�r, se h�ziszellem, se senki.
Na, Sirius oda h�zott be.
- Sz�p – mondtam f�lszegen, k�rbetekintve a szeg�nyes b�torzat� helyis�gben.
De mivel nem reag�lt, visszap�rd�ltem hozz� – �s megijedtem.
Sirius m�s volt, mint �ltal�ban. Az arca komoly volt, nagyon komoly, a szeme csillogott.
Elrugaszkodott az ajt�t�l; el�m l�pett. Lehajolt, megcs�kolt.
�m az a cs�k t�bb volt, mint �ram�t�s. Olyan volt, mint valami „p�lc�n t�li” m�gia, valami nagyon er�s vonz�s.
Hogy mi r�zott fel a k�bulatb�l, fogalmam sincs. Tal�n Sirius forr� keze, ahogy m�r a bl�zom alatt simogatta a h�tam. Tal�n az, hogy furcs�n er�sen, szinte m�r f�j�n vert a sz�vem. De a legval�sz�n�bb az, hogy a cs�k �bresztett fel.
Mert nem cs�kol�ztunk, hanem � cs�kolt Engem. Iszony� nagy a k�l�nbs�g.
�reztem, hogy az �gy fel� oldalazunk.
�reztem, ahogy eld�l�nk rajta.
�s �reztem, hogy ezt �n m�g…
- Nem akarom.
Ami persze h�lyes�g, mert hogy a francba ne akartam volna? M�r j� egy �ve tudatosan v�gytam r�, �s m�gis. Nem ez volt a megfelel� alkalom.
Nem ez volt AZ A PERC.
De ezt nem magyar�zhattam el Siriusnak, s � ez�rt csak annyit l�tott a dologb�l, hogy elutas�tom.
F�ltem, hogy �gy hagy ott, hogy nem �rt meg. F�ltem att�l, hogy nagy sebet ejtettem rajta.
M�g mindig ott fek�dt�nk az �gyon – �n alul, � rajtam -, de m�r csak egym�st n�zt�k zih�lva.
- Szeretlek – mondtam, mire � keser�en elford�totta a fej�t.
V�gigsim�tottam enyh�n borost�s arc�n – borost�s! Im�dom -, �s visszaford�tottam magam fel�. Szinte �getett az a s�t�t szemp�r.
- F�lek – Vallottam be. Magamat is megleptem az egyszer� �ll�t�ssal.
De a j�g megt�rt. Sirius sz�m�ra vil�goss� v�lt, mit �rzek; hogy b�zom benne, s hogy � lesz az els�, ez pedig el�g volt neki ahhoz, hogy r�j�jj�n: azzal, hogy most elutas�tottam, elismertem, hogy jobban szeretem �t b�rkin�l a vil�gon.
Hogy mi�rt?
Ha engedek neki, �s akkor beadom a derekam, nemhogy rossz tapasztalatokat szerzek, de ez m�g akkor is hat�ssal lenne a kapcsolatunkra a j�v�ben, ha sosem besz�lek r�la.
T�bbek k�z�tt ez�rt.
Igaz, most ak�r el is veszthettem volna �t, de ebben az esetben… nem, ebbe jobb bele sem gondolni!
Mindenesetre m�snap, mikor James Potter lekapta Lilyt a Nagyteremben, semmi probl�ma nem volt k�zt�nk. Sirius tov�bbra is az �n kaj�mb�l reggelizett, �s lopva arcon is puszilt, ha ezt sz�v� akartam tenni.

Napjaink a megszokott mederben teltek. Lily �s Remus, mint aktu�lis prefektusok nagy er�vel tettett�k a teljes vaks�got, f�leg, ha a Tekerg�kr�l volt sz�, de a helyzet az, hogy �k m�r semmit se vettek �szre, ami nem a tananyaghoz tartozott – �rtsd: elveszett k�nyvt�ri k�nyv a folyos�n („Ojj�, erre pont sz�ks�gem van!”), hasonl�k.
De hogy a keddi akci�t is elint�zz�k egy legyint�ssel… na, az m�r sok.
�pp gy�gyn�v�nytanra siett�nk – siett�nk a francokat, de l�gni �v elej�n m�g hetedikben is necces -, amikor Amy k�t sz� k�z�tt megtorpant, �s a Kviddicsp�lya fel� mutatott.
Ahol egy f�l �vfolyam t�lt�tte szabad d�lut�nj�t. Ez k�r�lbel�l negyven-�tven embert jelentett. Valamit j�tszottak, mivel sz�pen felsorakoztak hozz�.
P�r percig n�m�n figyelt�k a t�rt�n�seket, mire rajzol�dni kezdett a dolog.
Olyan volt, mint az amerikai foci. Felz�rk�zott a k�t csapat, az egyik fekete alapon feh�r felirat� BLACK p�l�t, a m�sik feh�r alapon fekete bet�s POTTER trik�t viselt.
A b�r� piros alapon narancs LUPIN-t.
S�psz�, meccs indul.

Cat a dupla tan�r�t a gyeng�lked�n t�lt�tte, annyira r�h�g�tt, Remus �s Lily d�h�ngve, de a p�ly�n, hogy sz�tv�lassza a t�leked�ket, mi meg Amyvel kettesben gyomolhattunk, egym�st szidva, ami�rt tavaly bejel�lt�k a kert�szked�st fontos �r�nknak.
R�ad�sul nekem aznap este volt az els� korrepet�ci�m Pitonnal.
�s ezzel Sirius is tiszt�ban volt. � ugyanis am�g Potter a p�ly�n �dv�z�lte rajong�it – persze, val�j�ban Lilyt f�z�gette – addig nemes egyszer�s�ggel megfenyegette Pitont, azt�n a rend kedv��rt p�r �rt�st is r�k�ld�tt.
Este azt�n egy�tt indultunk el saj�t tort�r�nkra: � McGalagonyhoz b�ntet�munk�ra, �n a pinc�be f�zni.
Piton m�r v�rt r�m. Nem sejtettem, hogy egyed�l lesz, no persze az, hogy Stacie nem mert lej�nni, nem volt meglep� sz�momra. De a dr�ga prof sem fel�gyelte a munk�nkat, ami viszont nem megszokott a Roxfortban.
Piton fel sem n�zett a g�z�lg� �stb�l, amikor halkan becsuktam magam m�g�tt az ajt�t, cser�be �n meg nem f�rasztottam magam a k�sz�n�ssel. Buta fejjel m�r azt rem�ltem, mivel nincs, aki az orrunkra koppintson, �n ak�r m�ssal is elfoglalhatn�m magam, m�g � ki�li v�gyait – alapanyagot apr�t, kavargat, id�nk�nt felszisszen, ahogy �r�n.
- Gyere k�zelebb – t�rte sz�t �lomk�pem a jellegzetes, kiss� sziszeg� hang. M�ris �gy besz�lt, mint egy tan�r. – Veritaserum-ot fogunk k�sz�teni. Legal�bbis elkezdj�k. Ismered a receptet?
B�lintottam. Lily �pp azt magolta reggel.
Nekiugrottunk a f�z�csk�nek. L�p�sr�l l�p�sre haladtunk, �s l�tszott is Pitonon, hogy lassabban haladunk, mint ahogy � szeretne, �s emberfeletti t�relemr�l tett tan�bizonys�got, mikor egy-egy k�rd�sn�l, miszerint mi hi�nyzik m�g a f�zetb�l, �n r�v�gtam, hogy a s�, �s � nem le�v�lt�tt, de diplomatikusan kijav�tott.
Ennek ellen�re, negyed�r�n bel�l elvesztettem a fonalat, onnant�l meg m�r csak ny�gl�dt�nk.
- Nekem ez nem tetszik, j�tsszunk valami m�st! – adtam ki az uk�zt.
- Black ezt az id�tlen kisl�nyos oldaladat favoriz�lja benned? – k�rdezte, �s szeme sark�b�l figyelte a reakci�mat.
- Hogy Sirius mit szeret bennem, ahhoz a legkevesebb k�z�d sincs. Eml�keztetn�lek; nem �n k�rtem a seg�ts�ged, teh�t nem �n pr�b�lok k�zeledni hozz�d, mint bar�t.
- M�g szerencse.
- Ahogy mondod.
- Mondd csak, Rice – fordult fel�m hirtelen, �sszesz�k�lt szemmel. – Te mit eszel abban az agyatlan f�regben?
�llva a pillant�s�t, lassan felemelkedtem.
- F�reg? L�tom, b�tor vagy, Piton. F�leg, ha az eml�tett f�reg nincs hall�t�vols�gon bel�l. Ilyen biztos t�vols�gban mered pocskondi�zni, bezzeg szemt�l szemben…
- A nagyra becs�lt p�rocsk�d eddig m�g egyetlenegyszer sem �llt ki ellenem azonos felt�telekkel, sportszer�en! Vele mindig ott volt legal�bb h�rom m�sik, hogy alkalomadt�n a seg�ts�g�re legyenek!
- Ezek szerint nagy k�zkedvelts�gnek �rvendhetsz… K�l�nben kicsit t�vedsz, Piton. Kicsit nagyon. Feleslegesen j�tszod a m�rt�rt, r�szolg�lt�l arra, amit kapni szokt�l, m�g ha Lily olyan h�siesen ki is �ll �rted, valah�nyszor rajta kapja Pottert, hogy megtorolja rajtad a Lilyt �rt s�rt�seket. De �n nem hasonl�tok se Lilyre, se Jamesre. Nekem te hi�ba szidod Siriust…
- Alig v�rom, hogy r�d�bbenj, mennyire f�lreismerted azt a magamutogat� bunk�t.
- Mi�rt?
Piton a k�rd�sre eg�szen v�ratlanul reag�lt: elv�r�s�d�tt, �s gyorsan visszafordult az �st fel�. T�bb sz� nem is esett k�zt�nk, am�g a korrepet�ci�ra sz�nt �r�k le nem teltek.