�jra a Roxfortban lenni, h�t az valami hihetetlen�l j� �rz�s volt nekem. Mintha ezer �v sz�m�zet�s haza�rkeztem volna. Az els� nap r�ad�sul olyan sz�p h�rt kaptam, amit sz�vem szerint ut�lag beraktam volna a fa al�.
Gy�gyulok!
Egyel�re nem mertem senkinek sem el�js�golni, pedig sz�vem szerint vil�gg� k�rt�ltem volna, hisz’ akkora k� esett le a sz�vemr�l, mint a Mont Everest.
Gy�gyulok!
De mit�l?

Az �let persze az �n vissza�rkez�semt�l sem �llt meg – r�gt�n a sz�net ut�ni h�ten annyi h�zit kaptunk, ami egy �letre el�g lett volna, nemhogy egyetlen h�tv�g�re. R�ad�sul �jabb hiperfontos meccs el�tt �lltunk – Hugrabug kontra Griffend�l -, hogy a b�jitaltan korrepet�l�sr�l ne is besz�ljek. F�l� volt, hogy ennyi program mellett r�videsen elfelejtem Sirius arc�t, annyira ritk�n futunk majd �ssze. Szinte fell�legeztem egy-egy k�z�s �ra alkalm�val, mert m�g azok az �tkez�sek is csodasz�mba mentek, amin mindketten r�szt vett�nk.
Sirius edzett, Potterrel, meg a t�bbi �nk�ntes mazochist�val egyetemben, ak�r esett, ak�r havazott, ak�r ork�n erej� sz�l f�jt a p�ly�n. �n meg hol a pinc�ben kuksoltam, �s Piton macer�l�s�t nyeltem, hol Lilyvel olvastam �jra �s �jra a k�nyvt�rat.
Mindennek ellen�re boldog voltam. �s ezt az �r�m�t m�g Sarah Lucretia Prewitt sem volt k�pes elrontani. Nem mintha nagyon pr�b�lkozott volna, de a kar�csonyi vacsora ut�n teljesen �rthet� lenne r�szemr�l, ha a puszta l�tv�ny�t�l elkapna az �lhetn�k. Mindenesetre sz�net ut�n kellemetlen�l gyakran futottunk �ssze, f�leg a k�nyvt�rban. Valah�nyszor megl�tott – ugyanis rendszerint �n vettem �t �szre hamarabb -, megdermedt egy pillanatra, azt�n elh�zta a sz�j�t, �s eltemetkezett a b�jitaltan r�szlegben.
Ott, ahol Piton is sz�vesen t�lt�tte a szabadidej�t.

- H�, Viv, nem is k�rdeztem m�g: a vizsg�k ut�ni b�lra az�rt elj�ssz, ugye?
Amy, ki sz�let�s�t�l kezdve figyelmes, finom �s a v�gletekig tapintatos volt, ez�ttal is �gy t�rt be lelkivil�gom harm�ni�j�ba, mint egy m�sodik vil�gh�bor�s atombomba.
- �gy tervezem – feleltem kim�rten, s rem�lve, hogy ezzel ki is v�gezt�k a t�m�t, folytattam a m�giat�ri lecke kapar�s�t.
- J�, mert arra gondoltam… k�l�nben tudod m�r, mit veszel fel?
S�hajtottam egy nagyot, �s belet�r�dtem, hogy nem fogok egyhamar megszabadulni t�le.
- Nem.
- Nem?!
- Nem, mivel m�g nem aktu�lis.
- Hm – �gy t�nt, teljesen elm�ly�lt mag�ban, de v�ratlanul �jra megsz�lalt. – �larcosb�l lesz, eml�tettem m�r? Nagy, abroncsos ruh�kkal, maszkokkal, frakkos fi�kkal, �s…
- Punccsal, undor�t� szalonzen�vel, �s d�gleszt� meleggel.
- Rossz szemsz�gb�l n�zed a dolgot – �llap�totta meg kicsit let�rve.
- Tanuln�k…
- Sz�val csak annyit akartam mondani, hogy tulajdonk�ppen �r�lhetsz is annak, hogy nem rendelted m�g meg a ruh�dat, mint �n, mert �gy nem is kell visszak�ldened, �s alkudoznod az elad�n�vel – esetemben a saj�t n�v�remmel -, hogy jut�nyos �ron cser�lje ki, lehet�leg ugyanilyen sz�n�re, de b�liasabb fazonra. Jut eszembe: Viv, ha pirosba mersz majd �lt�zni, �n isten bizony…! PIROS! Azt a sz�nt is az�ta gy�l�l�m, mi�ta megl�ttam benne azt az �zl�sficamos lib�t, tudod, aki �t�d�vben Potter p�rja volt Kar�csonykor. F�j!
Marad�k t�relmemet �sszeszedve biztos�tottam Amyt, hogy semmi esetre sem h�zn�k magamra nemhogy pirosat, de m�g r�zsasz�nt sem, ha egy m�d van r�, majd �sszefogtam a moty�m, �s fak�pn�l hagytam, mert m�sk�pp az �letben nem szabadultam volna t�le.
Ha akkor nem �llok fel, �s hagyom el a k�nyvt�r ter�let�t, nem is ker�ltem volna soha „k�zelebbi” kapcsolatba a Black csal�d ifjabb lesz�rmazottj�val.

Nem kell rosszra gondolni. Azaz �ppen, hogy rosszra kell gondolni, csak nem �gy. Elmagyar�zom, b�r ut�lag visszagondolva t�bb szempontb�l jobban j�rtam volna, ha tov�bb hallgatom Amy divattippjeit ahelyett, hogy megfutamodom.
Teh�t azzal az elt�k�lt sz�nd�kkal sz�guldottam v�gig a folyos�n, hogy az els� �tba es� szabad padon befejezem a leck�m, h�tha siker�l elcs�pnem a kviddicsedz�s v�g�t, amikor hirtelen belefutottam valami kem�nybe, �s messzire haj�tva a jegyzeteimet elter�ltem a padl�n.
Az illet�, akit siker�lt fell�kn�m, �gy pattant fel a k�r�l, mintha �nn�n hib�j�b�l nyalt volna el, majd t�tov�z�s n�lk�l hozz�m sietett, hogy felseg�tsen.
Amikor beazonos�tott, kicsit elbizonytalanodott, de a kez�t t�retlen�l ny�jtotta le nekem.
- J�l vagy? – k�rdezte, miut�n felh�zott �ll�sba.
- �n j�l – legyintettem. – H�t te?
Megvonta a v�ll�t.
Elkezdtem �sszeszedegetni szertesz�t sz�llt lapjaimat, � pedig sz�tlanul seg�tett.
- K�sz – vettem el t�le a k�teget. Zavartan m�regett�k egym�st; �n mentem volna, de bel�le nagyon ki akart bukni valami. Rem�ltem, hogy nem egy �tok. – ���, minden rendben?
Feln�zett r�m, s �n megk�v�ltem. S�t�t szem�b�l olyan f�jdalom �radt, hogy led�bbentett. Ennyire besz�des szemp�rral �letem sor�n csak egyszer tal�lkoztam, s annak tulajdonosa t�rt�netesen �pp �ldozatom b�tyja volt.
Nem is faggat�ztam ott tov�bb, csak betereltem a fi�t a legk�zelebbi tanterembe, becsuktam magunk m�g�tt az ajt�t, s le�ltem egy padra.
Regulus sok�ig csak n�zel�d�tt, mintha el�sz�r j�rna abban a teremben, pedig val�j�ban azt nem tudta, hogyan kezdjen bele a mondand�j�ba. Egy�ltal�n belekezdjen? Megb�zhat bennem vajon? H�lyes�g lett volna er�ltetnem. �n sem voltam biztos benne, hogy akarom tudni, mi b�ntja. S hogy akkor mi�rt p�tyolgattam �t ahelyett, hogy egy h�v�s k�sz�n�mmel kiker�ltem volna a folyos�n?
Mert eml�keztem m�g arra a jelenetre, amikor v�letlen�l kihallgattam �t �s Siriust az egyik elhagyatott mell�kfolyos�n. �s a kar�csonyi vacsor�ra is tulajdonk�ppen �pp Regulus miatt ment�nk el. H�t ez�rt maradtam ott vele, b�r a h�tam k�zep�re sem k�v�ntam a k�lyk�t.
- Nagyon d�h�s r�m Sirius? – k�rdezte halkan, ker�lve a tekintetem.
- Nem – feleltem. Igaz�b�l fogalmam sem volt r�la, haragszik-e az �ccs�re Sirius.
- Igaz az, amit Sarah �ll�t? Hogy meg fogsz halni.
- Nem – feleltem �jra.
- Akkor j� – s�hajtotta megk�nnyebb�lve. Meglepetten n�ztem r�. – Te jobban illesz a b�ty�mhoz, mint Sarah – magyar�zta.
K�r�lbel�l itt v�lt ellenszenvesb�l szimpatikuss� a sr�c.
- Anya ki nem �llhat t�ged – f�zte tov�bb, b�r jobban tette volna, ha t�m�t v�lt. – Messze sz�nvonalon alulinak titul�lt, ahogy apa is.
- Remek. Puszilom �ket, add �t.
�s ekkor, ebben a szent percben Regulus v�ratlanul s�rva fakadt. Nem f�rfiasan, hanem mint egy gyerek. �n meg �ntudatlanul l�ptem hozz�, �s �leltem �t.
- Hi�nyzik – motyogta, miut�n kicsit megnyugodott.
- Akkor mi�rt nem besz�lsz vele?
Elengedett, �s elfogadta a fel� ny�jtott zsebkend�t. Trombit�lva kif�jta az orr�t, vett egy nagy leveg�t, mag�hoz t�rt.
- Nem lehet – v�laszolta megt�rt hangon. – Anya megtiltotta. Azt mondta, � m�r nem a testv�rem, csak egy csal�dtagad� korcs.
- Na �s? Any�d nincs itt. Ha besz�lni akarsz Siriusszal, menj, �s besz�lj vele! � is hi�nyol t�ged, k�l�nben nem ment�nk volna el hozz�tok Kar�csonykor.
- Nem lehet…
- Figyelnek, igaz? – vil�gosodtam meg hirtelen. – Sarah?
Nem v�laszolt. H�tat ford�tott, �s elindult az ajt� fel�.
- Att�l f�lsz, megb�ntetnek otthon, ha besz�lsz Siriusszal? – ki�ltottam ut�na d�h�sen. Regulus megtorpant, de nem fordult meg. – Neked nem �ri meg egy kis dorg�l�s, hogy kommunik�lj a b�ty�ddal? Akkor mi volt az a kis kiborul�s az el�bb?!
- Te ezt nem �rtheted – d�nny�gte, majd se sz�, se besz�d, magamra hagyott.
Baromira nem �rtettem semmit.

�tban a torony fel� �tgondoltam a t�rt�nteket, majd eszembe jutott az, hogy a t�rsas�gb�l tulajdonk�ppen csak �n vagyok j�ban a testv�remmel – azaz hogy a k�t testv�remmel, b�r Vada bab�val neh�z haragban lenni, l�v�n, hogy egy zab�lnival� f�rfifal�. M�r az ujjai k�r� csavarta a post�sfi�t, ap�t, a keresztapj�t, Jeremyt, Jem eddigi �sszes hazahordott fi�j�t – mind a kett�t – �s nem utols�sorban Siriust is.
Ezzel szemben Lily alig �ll sz�ba a h�g�val – pontosabban Pet�nia nem �ll sz�ba vele -, Sirius �s Regulus kapcsolata ismert, Amy meg a n�v�rk�i csup�n versenyt�rsakk�nt tekintenek egym�sra, Remus �s James meg egyke. Ja, Cat: hogy �, meg Vicky h�ga hogy viselik egym�st, �r�k rejt�ly. Remus ny�ron volt n�luk csal�dl�togat�son, �s szeptemberben be is sz�molt az �lm�nyeir�l. Szerinte Cat Vickyje nem norm�lis. Azt�n megk�rdezte, hogy lehet-e priusza egy fiatalkor�nak. Megnyugtattam, hogy csak abban az esetben, ha elkapt�k a zsaruk.
�n im�dom Jemet, pedig � se komplett. Sz�momra a h�gom egyben a legjobb, legbens�bb �s legr�gebbi bar�tn�m, aki ez egyik legfontosabb ember az �letemben. �pp ez�rt �reztem �t annyira Sirius helyzet�t, amikor amiatt volt b�ntudata – b�r ez tartott most is -, hogy elj�tt otthonr�l, de Regulust nem vitte mag�val. M�gsem tudtam, mit tehetn�k azon k�v�l, hogy elmes�lem neki a p�rbesz�demet az �ccs�vel.
�gy h�t, amikor a klubhelyis�gbe l�ptem, �s megl�ttam �letem �rtelm�t az asztalon p�zolni, �gy d�nt�ttem, egyel�re nem mondok neki semmit. Rem�ltem, hogy Regulus id�vel �szhez t�r, �s maga veszi fel vele a kapcsolatot.
- Szia, Vivi! – leugrott az asztalr�l, �s �tnyomulva a t�megen hozz�m sietett. – Merre j�rt�l?
- A… k�nyvt�rban. Mit �nnepeltek ennyire?
Laz�n v�llat vont, majd �tkarolta az eny�met, �s Lily�khez vezetett.
- �gas, mit is �nnepel�nk?
James arcon puszilta Lilyt, �s vigyorogva azt felelte:
- Fogalmam sincs. Az �letet! Ez az! �nnepelj�k meg, hogy b�ke van, j� id�, b�r most kicsit zuhog odakint…
- De att�l m�g sz�p nap ez egy kis laz�t�sra – vette �t a sz�t Remus.
- Furcs�k vagytok – jegyeztem meg.
- Aha, �n is mondtam – �rtett egyet Cat mosolyogva. – �gy viselkedtek, mintha �pp most vizsg�ztunk volna le!
- Na �s? �l�nk, ez a l�nyeg, nem? – csapott le r� James. – Viv, te hogy l�tod? El�t�lend� dolog �r�lni egy kicsit a semminek?
- �n Remusszal �rtek egyet – sz�lt Lily, �s �sszekoccintotta a t�kleves pohar�t Potter�vel. – Sz�p nap ez egy kis laz�t�sra.
- Persze, mert maga az �let is sz�p… - h�ztam el a sz�m, de szinte r�gt�n felnevettem a t�bbiek vicces, fancsali �br�zat�n.
- Te kis szarkasztika – s�gta a f�lembe Sirius.
Arra az est�re teljesen elfelejtettem Regulus Blacket. A m�sik Blackkel sz�vesebben foglalkoztam helyette.