H�tf� reggel ism�t a maga es�s mivolt�ban kezd�d�tt, a tanul�k nem kisebb bosszankod�s�ra. A baglyok nem csak a szok�sos t�ny�rt�r�-italki�nt�-kaj�babeletapicskol� akci�jukat vethett�k be, hanem a k�l�n erre az alkalomra szervezett v�zut�np�tl�st is. Tal�n majd egyszer sz�l nekik Dumbledore, hogy az emberi szervezetnek nincs sz�ks�ge m�g t�bb v�zre – gondolta Nik, mikor a Reggeli Pr�f�t�val a fej�n sietett ki a Nagyteremb�l, ahol azt�n neki�tk�z�tt valami kem�nynek, majd a k�vetkez� pillanatban tompa puffan�s hallatszott, �s a valami feljajdult. Hosszas k�r�ln�z�s ut�n – hi�ba, reggel van – vette �szre az el�tte �l� v�r�s haj� l�nyt, aki �pp a felhorzsolt k�ny�k�t d�rzs�lgette.

- Jaj, bocs�nat Evans! – mondta gyorsan, �s a kez�t ny�jtotta a l�nynak. – Csak azok a fr�nya madarak, m�sk�l�nben figyeltem volna, ugye j�l…

- Persze, persze, semmi baj, na, szia! – viharzott el a l�ny, an�lk�l, hogy jobban r�n�zett volna a megr�k�ny�d�tt Nikre.

Lily nem a megszokott form�j�t hozta. A mindig �polt, �s t�k�letes k�lsej� Lily Evans most teljesen m�shogy festett. B�r Nik csak egy m�sodpercre pillantott r�, azt az�rt j�l ki tudta venni, hogy bizony a m�skor oly sz�p z�ld szemekben volt valami v�r�s, �s er�sen csillogtak. M�rpedig Evans nem az a fajta l�ny, aki t�l gyakran els�rn� mag�t minden kis apr�s�gon.

Biztos csak megint James – futott �t Nik agy�n, ahogy a pinceterem fel� vette az ir�nyt. Ugyan m�g messze volt az �rakezd�s, de Lumpsluck gyakran nyitva hagyta a teremajt�t, �s mivel a Nagyteremben csak eserny�vel lehet meglenni, �gy d�nt�tt, ott jobban elt�ltheti az id�t egyed�l.

�m amint bel�pett a terembe, meg kellett �rtenie, hogy nem csak � gondolkodik �gy. Az egyik els� padban m�r �lt valaki, egy fekete haj�, s�t�t alak, ki m�s, mint Perselus Piton, �s hi�ba, az asszoci�ci�s k�zpontja r�gt�n a feld�lt Lilyt jutatta esz�be. Gyorsan lev�gta az egyik padba a t�sk�j�t, �s Piton fel� vette csak �gy mell�kesen az ir�nyt, mintha nem direkt hozz� k�sz�lne, hogy ne legyen t�l felt�n�.

- Szervusz Perselus – mosolygott fel�, mikor az hajland� volt v�gre a szem�be n�zni. �gy t�nt Piton er�s ellen�rz�sekkel k�zd, hogy egy�ltal�n visszak�sz�nj�n-e, s ha igen mi�rt tenn�, �s hogyan, de Nik nem hagyta mag�t, �s gyorsan folytatta. – Hogy vagy mostans�g?

- Nem hinn�m, hogy sz�mad�ssal tartozn�k neked a hogyl�tem fel�l – d�rm�gte a k�rdezett, �s igyekezett a legs�t�tebb pillant�s�t felvenni, �m Niket ez sem t�ntor�totta el.

- �, nem, persze, csak gondoltam megk�rdezem, v�gt�re is, att�l
mert m�g te mardek�ros �n meg griffend�les vagyok, nyugodtan besz�lgethetn�nk. Ahogy l�ttam, Malfoy�kkal nem sokat szokt�l.

- �gy v�lem, ez m�g mindig nem tartozik r�d – v�laszolt ism�t, m�r egy �rnyalatnyival h�v�sebben (ha ez egy�ltal�n lehets�ges), �s visszafordult a k�nyv�hez, ezzel lez�rtnak tekintve a besz�lget�st.

S mivel Nik ezek ut�n nem nagyon mert m�g tov�bb kontr�zni, � is ink�bb a padja fel� vette az ir�nyt, hogy el�k�sz�lj�n az �r�ra.

***

- Valamint, ahogy hallottam McGalagony �s Dumbledore professzorokt�l, jobbnak �t�ltettem, hogy mardek�r-griffend�l p�ros�t�s legyen. Nem akartam magam kiv�lasztani, egyes meggyan�s�t�sok elker�l�se v�gett – kuncogott d�rm�g� hangj�n Lumpsluck -, �gyhogy fel�rtam n�h�ny cetlire a mardek�rosaim nev�t, amik k�z�l legyenek sz�vesek h�zni – ny�jtotta az els� padban �l� Lily fel� a mark�t, majd tov�bbment.

Ahogy a cetlik fogytak, �gy n�vekedett egyre jobban az alapzaj. Sajnos a h�t �v alatt ki�lez�d�tt ellent�teknek k�sz�nhet�en a legt�bben nem vett�k t�l boldogan, m�r mag�t a t�nyt, hogy mardek�rossal kell lenni�k, pl�ne mikor James elolvasta az �ltala v�lasztott lapon, hogy a terel�j�kkel, Jason Flinttel ker�lt �ssze. De a t�bbiek is nagyj�b�l erre a v�lem�nyre jutottak, m�g Nik mag�ban foh�szkodott, hogy �t h�zza. S t�nyleg, az � cetlij�n ott �llt a fekete k�v�r bet�kkel �rt n�v: Perselus Piton. K�nnyed�n �llt fel, �s indult a fi� fel�, aki a legkevesebb �rdekl�d�st se mutatta az eg�sz �gy ir�nt.

- �s ism�t itt vagyok Perselus – k�sz�nt sz�les vigyorral.

- Akkor legy�l holnap d�lut�n f�l hatkor is itt, hogy t�less�nk a feladaton. Nem kell agg�dnod, a b�jitalt megcsin�lom majd egyed�l, csak az�rt kell j�nn�d, hogy ne legyen t�l felt�n� – dar�lta egybe a k�nyv�t olvasva.

Nik nem akart k�l�n�sebben belek�tni Perselus monol�gj�ba, de m�r k�sz terve volt. Ha azt hiszi, ez a kis mogorva, antiszoci�lis alak, hogy csak �gy egyszer�en ler�zhatja, mindennem� ismerked�sforma n�lk�l, akkor nagyon t�ved. Az a sr�c saj�t mag�t �li meg azzal, hogy �lland�an Malfoy�kkal l�g, �s mag�ban tart mindent. Merthogy nem mes�l el nekik semmit, az is biztos. De ez majd v�ltozik!

Az id�k�zben m�r a folyos�kat j�r� l�ny m�l�z�s�t a jobb oldal�n �rzett kisebb r�ngat�s zavarta meg. Odafordulva egy m�sod�ves forma fi�csk�t pillantott meg, aki b�szen szorongatta a tal�rj�t, �s pap�rt tartotta a mark�ban.

- Ezt… ezt neked k�ldik – mondta f�lve, �s Nik fel� ny�jtotta a pergament.
Ma este h�tkor. A

***
- Azt hittem, most egy h�tig nem fogok �zenetet kapni – visszhangozta Nik, n�mileg jobb kedvre der�lve, ahogy �tv�gott a termen. M�r megint �rezte azt az otthonos szagot, ami mindig ott �llt a leveg�ben. Amit�l olyan igazi lett az eg�sz. Igazi, �s kellemes.

- Akkor nem ismersz el�gg� – d�rm�gte Aaron, unottan k�ny�k�lve a zongor�n. – M�rt ne besz�ln�k veled?

- Tal�n mert bunk� voltam – h�zta el a sz�j�t.

- Tal�n m�r megszoktam – v�laszolt egy s�hajt�s keret�ben.

- Rossz kedved van? Ennyire az�rt nem akartalak megb�ntani… Illetve, egy�ltal�n nem akartalak, csak tudod, ismersz – magyar�zkodott Nik, ahogy le�lt Aaron mell�.

- Nem b�ntott�l meg, csak Dumbledore elnyomta a j�kedvem. Lehetetlens�get k�rt – n�zett maga el� - �s ezt � is nagyon j�l tudja. Kell neki valaki, �n meg persze pont kap�ra j�v�k. Mondjuk mondhattam volna nemet is… De pont az�rt k�rt, mert tudja, hogy nem vagyok olyan.

- �hm… Aaron – pillantott fel �vatosan a f�rfire -, minden rendben van?

- Bocs�nat, csak elkalandoztam. Ott tartottunk, hogy… Mi volt ma veled? – k�rdezte sz�tsz�rtan.

- �sszementem Evansszel… M�rmint nem �gy! – n�zett ijedten. –
Hanem sz� szerint. Reggel bel�m j�tt. Cs�ppet el volt szontyolodva szeg�ny. Ilyennek m�g sose l�ttam.

- Nem k�rdezted t�le? – k�rdezte Aaron vontatottan.

- Dehogynem. Csak szimpl�n nem v�laszolt. Amit mondjuk nem is csod�lok, hiszen nem vagyunk puszipajt�sok.

- Tal�n Bianca tudja – kezdett bele �vatosan Aaron.

- H�t tartsa is meg mag�nak! Ha � lenne az utols� ember a f�ld�n, akkor ink�bb nem t�r�dn�k Evansszel. Mellesleg megvan m�r, hogy kit�l fogom megtudni, �s m�g es�lyem is van, hogy besz�lgessek vele.

- Ki az? – n�zett �rtetlen�l Aaron. Fogalma se volt, ki olyan van, aki m�g ismerheti Lily lelki�llapot�t, �s nem Bianca Palmernek h�vj�k.

- Perselus, term�szetesen – mosolyodott el Nik. – Azzal a sr�ccal nincs is semmi baj, csak r�mh�reket terjesztenek r�la. Majd �n megmutatom a nagyk�z�ns�gnek, hogy tud � j� fej is lenni.

- Nik, m�rt akarsz te mindenkinek az anyja lenni? – n�zett r� g�nyosan Aaron.

- Nem akarok az anyja lenni, csak nem szeretem, ha el��t�leteskednek az emberek. Perselus feleannyira se rossz, vagy meg�talkodott, mint azt mindenki hiszi. Csak a bar�tai azok. � szimpl�n z�rk�zott, �s nem besz�l senkivel, ez�rt t�nhet olyan s�t�t alaknak. De tuti nem az, hidd el, be is fogom bizony�tani. Ha nem…

- Nik! – v�gott a szav�ba Aaron – Pitonr�l nem csak terjesztik, hogy gonosz, nem csak pletyk�lj�k, mert � t�nyleg gonosz! Lehet, hogy a te j�hiszem�s�ged azt s�gja, hogy teljes m�rt�kig �rtatlan, de te is t�vedhetsz, nemde? Egy�ltal�n, tudod, minek k�sz�l?

- Tudom, de nem lesz az! – v�laszolt indulatosan a l�ny.

- M�r mi�rt ne lenne? Az � d�nt�se, �s ha olyan bar�tai vannak, mint Lucius Malfoy, meg Rodolphus Lestrange, akkor, ha akar, ha nem, magukkal fogj�k �t is r�ntani. Azt m�g a dr�gal�tos Tekerg�k is �szrevett�k, hogy Pitonnal nem j� pack�zni, mert olyan �tkokat tud, amikt�l m�g nekik is fel�ll a sz�r a h�tukon!

- J�, j�, nyugi! Hi�ba lend�lsz bele ennyire a vit�ba, m�r r�g eld�nt�ttem, hogy meg fogom ismerni, �s nagyon j�l tudod, hogy nem tudsz lebesz�lni r�la. Meg azt�n nincs is mi�rt. Mit tenne egy olyan emberrel, aki meg akarja ismerni? Annyira m�g Piton se h�lye, hogy meg�lj�n. Az r�gt�n egy�rtelm� lenne, ergo m�ris mehetne az Azkabanba. De – �s hangs�lyozom, de - mivel, � nem rossz ember, nem fog b�ntani. Nincs mi�rt agg�dnod – reag�lt hal�los nyugalommal.

- Dehogy nincs! Tudod mit? Nik, megtiltom, hogy tal�lkozz, besz�lgess, levelezz, vagy egy�b m�s m�don �rintkezz Pitonnal!

- �lmodozz csak Aaron… Na de, gyakorolunk? – v�ltott gyorsan t�m�t a l�ny, miel�tt a f�rfi v�laszolhatott volna.

- Mennyire eml�kszel m�g? – fordult � is egy �jabb s�hajjal a zongora fel�, hogy ism�t nekifogjanak a zen�l�shez. Nik legut�bb k�rte meg, hogy tan�tson neki egy kicsit, ha m�r olyan �gyes.

A termet bet�lt�tte az �gyetlen zongorasz� hangja, s m�g �r�kon �t zengtek bel�le, az olykor m�g a csill�rt is megrezegtet� hangok.