S l�ss csod�t, p�r, Nik szerint hihetetlen lassan tel�, nyafog�sokkal, �s gy�zk�d�ssel teli nap ut�n Lily egyik reggelen fogta mag�t, �s a Tekerg�k elkereked� szemei l�tt�ra f�lreh�vta Jamest egy kis besz�lget�sre.

- Evanst a fej�re ejtett�k? – k�rdezte elborzadva Sirius, amint bar�tja hall�t�vols�gon k�v�lre esett a v�r�s haj� l�nnyal.

- Nem, csak besz�ltem vele – v�laszolt a kanap�n mell� huppan� Nik. Igaz�n b�szke volt mag�ra, ami�rt tal�n most siker�l megoldania egyszerre k�t dolgot is. Ugyanis tudta, mihelyst Lily norm�lisan kezd besz�lni Jamesszel, a fi� is megv�ltozik, �s tal�n v�gre megt�rt�nik, amire m�r �vek �ta v�r, valamint a l�ny garant�ltan el�ri, hogy a James ne b�ntsa t�bbet Pitont, s ha � nem b�ntja, a t�bbi Tekerg� sem fogja. Remus am�gy se tett soha semmit ellene igaz�b�l, Peter semmire se volt j�, nem hogy megt�madjon egy mardek�rost, Sirius meg… Nos, �t majd James visszafogja. Rem�lhet�leg.

- M�r megint any�skodsz? – vigyorgott kaj�nul a fekete haj� fi�.

- Te is ezzel j�ssz? – n�zett r� viszolyogva Nik.

- Mit mondjak, t�nyleg azt csin�lod egyfolyt�ban. Nem lenne az olyan sz�rny�, ha mellette kisebb m�rt�k� lenne a griffend�les megment�si k�nyszered. Mint mondjuk, F�regfarknak.

- �gy �rted, legyek beszari poj�ca, aki mag�val t�r�dik? �h, k�sz, ink�bb kihagyom. Mellesleg, ha a megment�si k�nyszerr�l van sz�, bagoly mondja ver�bnek.

- Tess�k? – pislogott Sirius �rtetlen�l.

- �gy �rtem, te papolsz nekem, mikor nem is olyan r�g, pont te volt�l az, aki meg akart v�deni egy Pitont�l, aki semmit se akart tenni!

- Az m�s – sz�gezte le r�gt�n a fi�.

- �, persze, nagyon m�s – reag�lt a l�ny g�nyosan vigyorogva, mik�zben figyelt�k, ahogy James �pp fel�j�k tartott a lehet� leghihetetlenebb arckifejez�ssel. Nik �gy d�nt�tt, ink�bb hagyja a fi�kat egym�st k�zt feldolgozni az esem�nyeket, �s Lily ut�n ment, aki – mint ahogy megbesz�lt�k – �pp Roxmorts fel� tartott.

***

- Na, mi volt? – k�rdezte mosolyogva a v�r�s haj� l�nyt egy emelettel lejjebb, mikor utol�rte.

- H�t, az elej�n kicsit gonoszan n�zett r�m, mikor k�z�ltem vele, hogy hagyja Pitont, de amint meghallotta a „k�rlek” sz�t, azon nyomban r�b�lintott. Magam sem hiszem el, hogy ezt mondom, de most az egyszer norm�lis volt.

- M�r el�g r�g�ta az, igaz�n �szrevehetted volna el�bb is – mondta Nik a lehet� leg�rtatlanabb hangj�n.

- H�, nem azt mondtam, hogy ezent�l puszipajt�sok lesz�nk – reklam�lt r�gt�n Lily. – Csak annyi, hogy mostant�l tal�n, �s hangs�lyozom, tal�n, nem fogom annyira g�r�nynek n�zni.

- Akkor ak�r el is mehetn�l vele valahova, ha legk�zelebb h�v.

- Igen, j�… Mi?! Dehogy megyek! Nem vagyok megh�zatva!

- Ugyan Lily, v�lts taktik�t! – magyar�zta f�lig �r� vigyorral Nik – Ha mondjuk, egyszer csatlakozn�l hozz� egy kis s�t�ra Roxmortsban, akkor esetleg t�bbet nem k�rne t�led ilyeneket. �rdemes lenne megpr�b�lni. – B�r Niknek nem �pp ez volt az igazi c�lja, az�rt �gy adta el�, hogy Lilynek az ne t�nj�n fel. Ha ez t�nyleg �sszej�n, a t�bbi m�r csak Jamesen m�lik, de mindenesetre a fi� tartozni fog neki egy doboz csokival. Vagy t�bbel, ahogy Lily elm�l�z� arc�t figyelte.

A kar�csony k�zeledt�t nem csak a tizenk�t kiv�gott feny�fa jelezte a roxforti udvaron, hanem maga Roxmorts is. A boltok k�zt megb�v�lt �g�sorok l�gtak k�l�nb�z� mot�vumokkal, amik kar�csonyi j�k�v�ns�gokat mondtak, mikor az ember elment mellett�k, az ajt�kra adventi koszor�kat aggattak, �s nem egy bolt kirakata hirdette az �nnepi akci�it; egy csomag penn��rt kett�t kap, ha rendel n�lunk t�bb, mint 10 galleon �rt�kben aj�nd�kk�nt adunk �nnek egy csomag Sz�rnyas Vadkan c�g�r�vel ell�tott kar�csonyfad�szt, �nnepi teny�rj�sl�s, avagy mi lesz a kapcsolatoddal! Ut�bbira mind Nik, mind Lily lesajn�l� k�pet v�gott, �s mindent tud�an �sszen�ztek.

- Mit is akarunk venni tulajdonk�ppen? – k�rdezte Lily.

- Halv�ny g�z�m sincs – r�zta a fej�t Nik, elgondolkodva.

- Ez igaz�n b�ztat�. �s kinek k�ne venn�nk b�rmit is?

- ��… – a l�ny pironkodva n�zett a m�sikra.

- Pasi? – n�zett r� a v�r�s haj�, felh�zva az egyik szem�ld�k�t.

- ��… – Nik �br�zata m�g pirosabb lett, ahogy a f�ldet b�multa.

- Leend� pasi?

- H�t igaz�b�l ig… Vagyis ne… ne… ig… tal�… nem… Nem tudom – Nik v�gre hajland� volt a m�sikra emelni esdekl� tekintet�t.

- Aha, most m�r mindent �rtek… – reag�lt Lily egy t�relmetlen s�haj k�s�ret�ben.

- T�nyleg? – A barna haj� hitetlenkedve b�mult r�.

- Persze, na, gyere, keress�nk valamit – fogta karon a l�ny Niket �s elindultak Roxmorts f�utc�j�n.

- K�szi, hogy seg�tesz – ny�gte Nik miut�n vagy az �t�dik boltb�l tartottak kifele. Eddig m�g semmi olyat nem tal�lt, ami el�g m�lt� lenne Aaron kar�csonyi aj�nd�k�nak.

- �gysincs jobb dolgom – r�ntotta meg a v�ll�t Lily. – Am�gy milyen?

- Ki? – �rtetlenkedett a m�sik.

- H�t �lmaid lovagja. Akarom mondani a sr�c – mosolygott kaj�nul.

- Ja, hogy �. Nos, el�sz�r is nem �lmaim lovagja. Nem vagyok bel�esve, nem olvadok el t�le, vagy hasonl�k, csak a bar�tom – Lily hitetlenked� pillant�s�t l�tva az�rt hozz�tette: – ok�, tetszik egy kicsit, de semmi t�bb. L�ssuk csak, k�ls�leg, hosszabb vil�gosbarna haja van… – �s Nik elmondta, hogy n�z ki, milyen a ruh�ja, milyen magas, hogy mosolyog, h�ny �ves, milyen a modora, mit�l elragad�, �s mi az, ami ideges�t� benne, valamint, hogy tud zongor�zni, szeret utazni, �s eg�sz m�velt. Lily k�szs�gesen hallgatta az igaz�n r�szletes besz�mol�t s mikor a hatodik boltb�l kil�pve Nik v�gre befejezte a le�r�st, hangosan kimondta, amit gondolt:

- Te azt�n rendesen belez�gt�l – r�zta a fej�t.

- Tess�k? – k�rdezte Nik elborzadva.

- Ugyan m�r, nem hallottad magad? Olyan r�szletesen mes�lt�l r�la, olyan bele�l�ssel, hogy komolyan azt hittem, narcisztikus hajlamaid vannak, �s val�j�ban r�lad besz�l�nk. Aki ennyire megfigyeli egy m�sik ember rezd�l�seit az vagy nagyon szereti, vagy egy nyomoz�, akit r��ll�tottak az illet�re. Mivel az ut�bbi kiz�rva, ez�rt val�sz�n�, hogy szere…

- Ne! – ki�ltott fel hirtelen Nik. – Nem akarom hallani, szerintem el�gg� k�r�l�rtad a dolgokat. Jobb, ha nem mondod, onnant�l igaz lesz – tette hozz�.

- Nem �rtelek…

- Nem is baj, a l�nyeg, hogy �n �rtem magamat. Ejts�k a t�m�t.
- �gy el�g neh�z lesz, tekintve, hogy pont neki keres�nk aj�nd�kot…

- Akkor oldjuk meg min�l hamarabb – ind�tv�nyozta Nik, �s tov�bb haladtak a k�vetkez� boltba.

***

J� p�r �ra �s bolt ut�n, estefele v�g�l, Nik �s Lily �zottan, dideregve, de aj�nd�kkal a kez�kben visszat�rtek a klubhelyis�gbe.

- Szerintem j�l v�lasztottunk – mondta Lily, miut�n le�lt a meleget ny�jt� kandall� el� a f�ldre.

- Egyet kell �rtenem – mosolygott Nik, ahogy elfoglalta a m�sik melletti helyet a f�ld�n. – Igaz�n sz�p kis �ra.

- Az, csak nem tudom, hogy m�k�dik, mondjuk nem is nekem kell. Rem�lj�k, a bar�tod t�bb sikerrel j�r a megfejt�s�ben, mint mi – nevette el mag�t a v�r�s haj�.

- Aj�nlom neki, nem az�rt vettem, hogy ne haszn�lja – reag�lt, mik�zben k�vette Lily tekintet�t, aki minden bizonnyal �pp a fel� tart� Jamest figyelte. – Asszem’ �n nem zavarok – �llt fel, hogy arr�bb menjen, mire egy meg�rt� mosoly volt a v�lasz a v�r�s haj�t�l.

- K�szi – s�gta James neki, ahogy elment mellette �s Nik csatlakozott Sirius, Remus �s Peter h�rmas�hoz.


- Nem tudom, hogy csin�lod, de ez nagyon megy neked – cs�v�lta a fej�t Sirius. – Remy se tud ilyet el�rni a tanul�sunk ter�n, pedig elhiheted, n�lk�le nem lenn�nk sehol…

- M�g nem t�rt�nt semmi – eml�keztette Remus bar�tj�t.

- M�g – hangs�lyozta Sirius. – De te ezt sem hitted volna. Lily se
az, akinek hitt�k.

- Mi�ta Lilyzed? – n�zett megr�k�ny�dve Nik.

- Mi�rt, te mi�ta j�rk�lsz vele Roxmortsba s�t�lni? – h�zta fel a szem�ld�k�t Sirius.

Nik megr�ntotta a v�ll�t. J� k�rd�snek j� volt, de a v�laszt nem tudta r�.

- Nem volt dolga, azt mondta elk�s�r. Nem �rt egy kis t�rsas�g n�ha.

- Hozz�nk is j�hett�l volna, ha err�l van sz� – reag�lt Remus apr� mosolyra h�zva a sz�j�t.

A l�ny elgondolkodott. Igaza volt, mi�rt is nem ment ink�bb a Tekerg�kh�z? Nem az�rt, Lily eg�sz j� t�rsas�gnak bizonyult, de a n�gyest m�r j� ideje hanyagolta, s hirtelen azt sem tudta, mi�rt.

�m a v�lasz hamar meg�rkezett a portr�lyukon kereszt�l. Nik el�sz�r �szre sem vette, de mikor l�tta Remus arc�t felragyogni, h�tran�zett a v�lla f�l�tt, �s egy alacsony, tejf�l sz�ke l�nyt pillantott meg. Bianca.

Menek�lni akart, azonnal. Sz�gyellte mag�t, hogy m�r r�g nem besz�lt a h�zt�rs�val, hogy meg sem k�sz�nte, amikor felkeltette, hogy bunk� volt. Pedig nem szeretett az lenni.

- Megyek, felpakolok – intett siet�s b�cs�t a fi�knak, s indult is a h�l�k�rlet fel�, azonban m�g �tk�zben hallotta, ahogy Sirius kicsit t�l hangosan megjegyzi a t�bbieknek:

- Sosem �rtettem, mi�rt hasznos a fut�s…

Nik letette a kis fekete dobozt az �jjeliszekr�ny�re, majd nagyot s�hajtva le�lt az �gy�ra. Folyamatosan ott zengett Sirius szava a fej�ben, �s kezdett inger�lt lenni. Griffed�les vagy, Merlin szent szerelm�re, m�rt nem tudsz kicsit �gy viselkedni?! L�k�tt liba… – szidta mag�t ciccegve. Hihetetlen, hogy egyetlen kis dolog �gy t�nkre tudta tenni a napj�t. De mi�rt nem b�k�lt ki Bianc�val? Nem is hi�nyolta az ut�bbi id�ben… Hogy lehet nem hi�nyolni egy bar�tn�t? Ok�, volt bar�tn�t, de akkor is.

A v�lasz ott �szott a gondolataiban, de nem tudta kimondani. Jobb h�j�n lefek�dt aludni.

***

Nik igyekezett �jra t�rsas �letet folytatni, �s minden d�lut�n elj�rk�lt vagy Lilyvel vagy a Tekerg�kkel a roxforti parkban egy korcsoly�z�sra, szimpla s�t�ra. Az�ta nem ker�lt �jra ter�t�kre Bianca, �s a probl�m�ik, Nik egyszer�en ker�lte �t, mikor a n�gy rosszcsonttal l�gott, �s ink�bb akkor csatlakozott hozz�juk, amint m�r nem volt ott a sz�ke haj�.

H�la a t�rsas�gnak a napok gyorsan teltek, azonban az �jszak�k ann�l lassabban. Ahogy �lomra hajtotta volna a s�t�ts�gben a fej�t azonnal esz�be jutott Aaron, �s azt�n �r�kig nem tudta kiz�rni a gondolataib�l.

Nem csak amiatt, mert hi�nyzott neki, hanem ott lebegett a szeme el�tt az aggodalom, hogy a napok fogynak, � pedig m�g mindig sehol. Nem, tudta, hogy nem esett baja, viszont f�lt, hogy a v�g�n nem tudnak tal�lkozni…

Egyetlen alkalom volt csup�n, mikor �gy-ahogy, de siker�lt elfelejtenie a z�ld szem�, igen sz�p k�llem�, mellesleg nagyon kedves istencsap�st, n�v szerint Aaront. Csak h�rom nyomorult nap volt h�tra, �s Niknek m�r reggelizni is alig volt kedve, m�gis levonszolta mag�t, de arra nem maradt se ereje, se t�relme, hogy a Tekerg�k, vagy b�rki m�s el�tt megj�tssza a boldog �s kiegyens�lyozott �tlagos l�nyt, �gy �gy v�lte, felkap p�r pir�t�st, �s majd kinn a parkban egyed�l �s cs�ndben megeszi. A terve m�r akkor meghalt, mikor alig, hogy a Griffend�l asztala fel� sietett, Lily ut�na ki�ltott:

- Nik, gyere ide egy kicsit! – a l�ny biztos volt benne, hogy nem k�pes most olyanr�l besz�lni, amit�l nem kapn� m�g jobban fel a vizet. Gyorsan akarta h�r�tani a k�r�st.

- Bocs Lily – mosolygott a v�r�s haj�ra k�nyszeredetten, felkapta a pir�t�sokat, �s fordult is vissza –, de most nincs hangulatom besz�lgetni.

- Nem is az�rt mondtam – n�zett a barna szemekbe meg�rt�en. – Ezt ma reggel hozta egy kuvik – ny�jtott fel� egy egyszer�, feh�r bor�t�kot –, c�mz�s alapj�n a tied.

- Oh – Niknek egy pillanatra a sz�vver�se is meg�llt. Gyorsan kikapta a levelet a m�sik kez�b�l, elmotyogott egy k�sz�n�m�t, �s kisietett a teremb�l, eg�sz a park egy eldugott sark�ig. Ott azt�n, amilyen gyorsan csak tudta, felt�pte a bor�t�kot, a gyorsan ver� sz�ve pedig azonnal norm�lisba v�ltott, �s most el�sz�r sajn�lta, hogy az ismer�s k�z�r�s egy ismer�s embert�l sz�rmazott.

Egyetlen dolog volt, ami egy kicsit k�nnyebb� var�zsolta a sz�neteit, amiket otthon t�lt�tt. Pontosabban egyetlen ember; William Shore. A l�nynak piros folt gy�lt az arc�n, ahogy esz�be jutott �g�rete…

Kedves Nik!
Tudod, az az egyetlen, �m de �ri�si szerencs�d, hogy nem sz�vom mellre a dolgokat. Nem eml�kszem pontosan, mit is mondt�l augusztus k�zep�n mikor elutaztam? Nekem valami olyasmi r�mlik, hogy �rsz majd, legal�bb hetente egyszer. Ehhez k�pest, a harmadik leveled ut�n, mintha elfelejtett�l volna… Mi t�rt�nt?
Azt hittem, legal�bb �gy a kar�csony k�zeledt�vel jelentkezel, de asszem’, ha �n nem teszek valamit, hogy kapcsolatba l�pj�nk, akkor m�s �gyse teszi meg helyettem…
Nem Nik, nem haragszom, csak tudod, bar�tok vagyunk, �s ha m�r olyan messze lakunk, legal�bb levelet �rhatn�nk egym�snak, vagy valami. Feltal�lt�k a telefont, de az ugye a Roxfortban nem �r semmit.
Viszont elv�rom, hogy k�rp�tolj! Tegnap a sz�leiddel vacsor�ztam, �s enyhe c�lz�sokkal kifejeztem, hogy „igen, Nikolett sajnos t�nyleg nem olyan sz�fogad�, mint r�gebben, amikor m�g sokat voltunk egy�tt a sz�netek alkalm�val, �s rendszeresen tartottuk a kapcsolatot”. �gy h�t, �gy v�lt�k, j� lenne, ha a sz�netet veled t�lten�m, rem�nykedve, hogy szorul bel�d valami tisztelet a feln�ttek ir�nt.
Nem, eszembe sincs t�ged tiszteletre tan�tani, sem az ap�d, sem az any�d nem �rdemli meg, hogy tisztelj�k, am�gy is szorult bel�d el�g, de csak igazs�gosan.
Ez volt az egyetlen m�dja, hogy kiszedjelek onnan egy id�re, addig sem kell azokkal lenned. Rem�lem, �r�lsz egy kicsit, hogy �jra tal�lkozunk, �n nagyon v�rom!
L�gy j�, h�rom nap m�lva v�rlak a King’s Crosson!
Will

Nik �r�lni akart, hogy v�gre es�lyt kapott, hogy megszabaduljon a sz�leit�l napi p�r �r�ra. �r�lni akart, mert olyannal t�ltheti az id�t, akit kedvel, �s a bar�tj�nak tekint. Felr�mlett el�tte a sz�k�s tincsekkel keretezett mosolyg�s arc �s a k�k szemek, ahogy kedvesen pillantanak r�, � meg m�g jobban sz�gyellte mag�t. Nem tudott �r�lni a gyerekkori bar�tj�nak, most nem. Majd ha kider�l, mi van Aaronnal…

Az utols� nap azt�n m�r r�mesen rossz kedve volt. Sz�val Aaron hazudott neki! Nem is j�n, hogy elk�sz�nj�n t�le pedig meg�g�rte!

Eg�sz nap olyan volt, mint egy igazi h�zis�rk�ny, �s az �tj�ba ker�l� fiatalok mind egyt�l egyig megs�nylett�k, ha r�gvest nem �lltak arr�bb az �tb�l. A m�rge eg�sz nap k�s�rtette, �m est�re nem maradt bel�le m�s, mint szomor�s�g. Egyszer�, t�m�ny, f�jdalmas szomor�s�g.

Alv�sr�l sz� sem volt, a szem�t sem tudta lecsukni, nem hogy, aludjon. Tehetetlens�g�ben jobb dolgot nem tal�lva el�kaparta a napl�j�t, �m csakhamar r�j�tt, hogy ma nem tud mit �rni igaz�b�l, �gy visszafele kezdett lapozni, �s meredten b�multa a sorokat.

„2 nap hi�nyzik a sz�netig, �s Aaron sehol… Kezdek elszomorodni. Lily szerint nem kell, ha Aaron t�nyleg olyan, mint ahogy mes�ltem, akkor biztos megtartja az �g�ret�t, �s j�n. De mikor?!”

„5 nap. Ennyi maradt csup�n. Nem tudom kiverni a fejemb�l a m�ltkori gondolatot. Mi lesz, ha nem j�n? Nem, nem, Nik csak nyugi, Aaron j�n, m�g van 5 napja, hogy j�jj�n, j�nni fog. Esk�sz�m, nincs mi�rt agg�dnod.”

„� igen! M�r csak 7 nap! Nem tudom, mikorra v�rhatom, de ideje lesz j�nnie. Az�rt kezdek agg�dni. Mi lesz, ha nem �r vissza?! �h, Aaron nem tesz olyat. Meg�g�rte, �s be is tartja, igaz? Hiszek benne, ismerem…”

„Megvettem! Egy gy�ny�r� ez�st zseb�ra, persze m�gikus. Lilyvel fejtegett�k, hogy m�k�dik, de nem j�tt �ssze. M�r csak 10 nap…”

„Azon gondolkodtam, mit vegyek Neki. Tudom, hogy m�g korai kicsit kevesebb, mint k�t h�t van a sz�netig, �m �n nem tudok v�rni. Valami nem t�l ny�las k�ne, nem szok�som cs�p�gni, csak legyen sz�p. Esetleg valami csoki is k�ne mell�. Nem tudom, mi el�g m�lt� Aaronhoz. Azt mes�ltem, hogy a di�kok t�kre b�rj�k? Nem is csod�lom, amilyen…”
 
„J�n a kar�csony, �n pedig ny�ves �r�kra j�rok, ahelyett, hogy mondjuk, valami �rtelmesebbel t�lten�m az id�t. Alig maradt 15 napom! Szerinted a roxforti baglyok megtal�ln�k �t, ha �rn�k neki? �gy unatkozom, legal�bb mes�lhetn�k Neki. Vagy azzal bajba sodorn�m? Uh, jobb akkor, ha nem �rok, az�rt rem�lem…”

„Igen, tudom, hogy m�r csak 17 nap, nem 21, de az is rengeteg! Nem b�rom m�r idegekkel. Piton ma megk�rdezte mit�l vagyok ilyen elvar�zsolt. Volt r� egy olcs� hazugs�gom, de szerintem nem hitte el. Rem�lem az�rt, nem haragszik, hogy nem mondtam el neki, de jobb, ha nem szell�ztetem, hogy v�rom a tan�rom, aki mellesleg csod�latos…”

V�g�l, az eml�keibe mer�lve nyomta el az �lom a napl�j�val a has�n. Nem l�thatta, ahogy odakint, az idei t�l els� h�pih�i k�redzkedtek a roxforti birtokra, s hogy a nagykapu kiny�lt, �s egy hossz� kab�tos, l�d�t cipel� alak l�pett be rajta…