James �s Lily komikus harcot v�vtak egym�ssal. Mindketten dacosak voltak – James haragudott Lilyre, Lily haragudott Jamesre. Egyik�k sem sz�lt a m�sikhoz, a nap nagy r�sz�ben �tn�ztek egym�son. Az�rt nem eg�sz nap, mert id�nk�nt r�j�ttek, a probl�ma tal�n nem is olyan nagy, hogy azt ne lehessen legal�bb megbesz�lni – csak sajnos mindig k�l�nb�z� id�kben jutott ez esz�kbe. Ha p�ld�ul James b�k�lni akart, �s elindult fel�nk a Nagyteremben, Lily tuti, hogy t�ntet�leg kivonult onnan. Ez ford�tva ugyan�gy m�k�d�tt: Lily elgyeng�lt, szemeivel megkereste Jamest a klubhelyis�g t�meg�ben, mire a k�zkedvelt fog� fogta mag�t �s elvonult a helyis�g legeldugottabb sark�ba egy rak�s pergamennel, meg az �tv�ltoztat�stan k�nyv�vel. Mindez az�rt volt m�g vicces, mert k�r�l�tt�k mindenki m�st lefoglalt a vizsg�kt�l val� p�nikol�s, na meg a vizsg�k ut�ni �lett�l val� tompa retteg�s: a p�lyav�laszt�s, a sok-sok fontos d�nt�s, az otthoni fogadtat�s, majd a v�gleges lev�l�s – ez mind nagy s�llyal nehezedett a v�gz�s�k v�ll�ra. Hogy a Roxfort elhagy�s�r�l ne is besz�lj�nk. Ha morbid akarok lenni, azt mondom, hogy mi n�gyen ezt a probl�m�t Sarah Prewitt fel�ldoz�s�val gyakorlatilag �thidaltuk. Mi nem elhagyjuk a Roxfortot, egyenesen kicsapatjuk magunkat onnan. Ojj�. Persze el�gg� ki voltam bukva, val�sz�n�leg l�tszott is rajtam, �pp csak nem volt, ki �szrevette volna. �s �n ennek �r�ltem is, mert nem volt kedvem besz�lni a bajomr�l. Nevezetesen Siriusr�l �s arr�l az �tkozott, istenverte Sarah Prewittr�l. Aki lehet, hogy az�ta m�r jelk�pesen Sarah Black. Ki tudja? El�z� nap t�rt�nt, m�gis, mintha egy h�t telt volna el az�ta, hogy enyh�n hiszt�rikus �llapotban fak�pn�l hagytam a fi�kat a lel�t�n. Eg�sz �jszaka r�mk�pek gy�t�rtek, azt hiszem, vagy h�romszor �lmodtam v�gig Sarah �s Sirius esk�v�j�t, b�r volt annyi v�ltozatoss�g a dologban, hogy mindh�rom m�shogyan volt puccos, giccses. Valami azonban nem hagyott b�k�ben marcangolni �nmagam. Konkr�tan az az egyszer� gondolat, miszerint: Hogy a francba tudta Sarah �sszehozni, hogy Sirius �nsz�nt�b�l l�pjen be a sz�lei k�ri�j�ba?! De r�gt�n eszembe jutott egy m�g l�nyegesebb k�rd�s. HOGY LEHET AZ, HOGY SIRIUS �NSZ�NT�B�L ELVESZ EGY �GETT SEGG�, P�VI�NFEJ�, HISZTIS LIB�T?! �prilis huszonkett�. A fegyelmi t�rgyal�sunk d�tuma, melyet Dumbledore �gy olvasott fel nek�nk az irod�j�ban nem sokkal az utols� d�lel�tti �r�nk ut�n, mint egy hal�los �t�letet. Amy ez�ttal nem vihogott mellettem, azonban megrend�ltnek sem t�nt – laz�n v�llat vont, elk�sz�nt, �s sietett eb�delni. �t nyomban k�vette Lily, aki ism�t �gy viselkedett, mint egy k�szobor, b�r a f�radts�g miatt t�bbsz�r gyeng�lt el, s pr�b�lta elkapni eb�dkor James pillant�s�t. Sikertelen�l. Cat meg �n helyett�k is kibuktunk. Nem az�rt, mert f�lt�nk a kicsap�st�l – azt hiszem, b�tran �ll�thatom, mi m�g akkor is gallyra ment p�rkapcsolatunkat sirattuk. Remus el�z� napi besz�lget�s�nk ut�n nem pr�b�lt meg k�zeledni Cathez, Kitty pedig nem l�tta �rtelm�t annak, hogy � tegye meg azt a bizonyos els� l�p�st. Viselked�s�k azt eredm�nyezte, hogy b�r mindketten v�gytak egym�sra, a fal, amit azzal a veszeked�ssel emeltek maguk k�z�, megmaradt. �n, szem�ly szerint szint�gy padl�n voltam, pontosan az�rt, mert m�rget mertem volna venni r�, hogy Sarah Prewittet v�gs� soron �n magam kergettem Sirius karjaiba, a Black csal�d szeret� kebel�re. Mit �rtem el ezzel? �jra b�ntudat mardosott, �jra mosott trutyinak �reztem magam, �jra �n sz�rtam el azt a kellemes, im�dott valamit, ami Siriusszal �sszek�t�tt. Annyiszor �reztem m�r ezt azalatt az id� alatt, m�g egy�tt j�rtunk, hogy szinte teljesen megszoktam a b�ntudat keser�s�g�t. De mostm�r untam, nagyon untam. Iszonyatosan elegem volt m�r abb�l, hogy b�rmit teszek, amit akkor per pillanat j�nak l�tok, j�lesik, az v�gs� soron azt eredm�nyezi, hogy Sirius elhagy, �s egy h�lye lib�val vigasztal�dik. Ideges�tett, hogy folyton att�l kellett f�lnem, mikor s�llyedek az al� a szint al�, ami m�r nem el�g ahhoz, hogy az � bar�tn�je legyek, �s inger�ltt� tett az a gondolat is, hogy Kar�csonykor Sirius azt k�rte, k�lt�zzek hozz�, most meg egy kis botr�ny miatt se sz�, se besz�d, feles�g�l veszi azt az �tkozott r�fk�t, akit az � m�lyen len�zett csal�dja n�zett ki sz�m�ra. Ez �gy nem m�k�dik. Szerettem Siriust, de mi�ta a fi�mk�nt tekintettem r�, az�ta v�rzett a sz�vem, hogy elvesz�thetem. �n nem vagyok mazochista, �s nem tartom magam ennyire kev�sre. Jogom van ahhoz, hogy azt tegyem, ami j�l esik, korl�tok n�lk�l, melyeket egy fi� �ll�t�lagos szerelme vont k�r�m. Sarah kell neked, Sirius? Megkapod, l�gy vele boldog. �s hagyjatok engem is boldognak, szabadnak lenni! L�lekben akkor �n szak�tottam Siriusszal. Nem gondoltam r�, mint a szak�t�saink alatt annyiszor; nem s�rtam tele a p�rn�m, nem j�tszottam a dacos madonn�t – tanultam helyette. Vicces, ugye? Magoltam, mint m�g soha, holott �prilisban a majdnem biztos eltan�csol�s v�rt r�m. De ha ism�teltem, nem agyalhattam, s ha nem agyalhattam, nem kellett szemben�znem a bennem kering� �ress�ggel. Vacsor�n�l �rdekes jelenet j�tsz�dott le a Nagyteremben. Els� sorb�l figyelhettem, hisz’ �pp el�ttem t�rt�nt. Mellettem Amy evett, szokott �tv�ggyal, sal�t�t, z�lds�get, egy�b gusztustalans�gokat. Besz�lt k�zben, tal�n Kiskal�zr�l, a s�rmos bugyilop� bar�tj�r�l. Nem nagyon figyeltem r�, �pp az �tv�ltoztat�stan jegyzeteit m�soltam, melyet akkoriban k�sz�tett, amikor otthon kuksoltam, amatiszt gyan�val, messze a Roxfortt�l. Ekkor t�rt�nt, �gy, mint a filmekben. Lily j�tt jobbr�l, kom�tosan, a padl�t b�mulva. �lmos volt, hisz’ nem hobbija az alv�s, mi�ta r��bredt, hogy az �jszaka a legjobb id�pont az �nmarcangol�sra. El�ttem azt�n, asztalunk t�loldal�n megtorpant, mert a balr�l �rkez� Potter, meg a k�r�l�tte tolong� kis csapat �pp ott �rte be, s le is �lltak mind, ak�rha �l� �ttorlasznak n�zt�k volna Lilyt. Senki nem mozdult, de m�g el is n�multak, akik a k�zelben �ltek. A vacsora f�lbeszakadt, mindenki az Evans-Potter p�ros p�rbesz�d�re volt k�v�ncsi, joggal. �k ketten ugyanis t�l sz�p p�rt alkottak az ut�bbi id�ben, t�l nyugisak voltak egy�tt; annyira, hogy az m�r szinte gyan�s, pl�ne azok sz�m�ra, akik h�rb�l nem ismerik a szerelem sz� val�di, �si jelent�s�t, m�lyebb tartalm�t. Lily a padl�r�l Potterre emelte a tekintet�t, de nem sz�lalt meg. V�rt, ahogy James is, v�rt valami reakci�ra, egy mozdulatra, vagy jelre, ami v�gre megt�ri a jeget, �s kiseg�ti �ket ebb�l a lehetetlen helyzetb�l. De nem t�rt�nt semmi. Nem j�tt isteni jel, nem sz�lalt meg egyik�k sem, csak n�zt�k egym�st, mindketten kicsit d�h�sen, kicsit hidegen, kicsit esdekl�n. A b�szkes�g�k nem engedte a megal�zkod�st, az els� l�p�st �k sem voltak k�pesek megtenni a m�sik fel�. K�z�ns�g el�tt f�leg nem. Vel�k megsz�nt l�tezni az „�lomp�r” k�zhely az iskola falai k�z�tt. Kider�lt, Lily �s James ugyanolyan esend� emberek, mint b�rki m�s, kettej�k kapcsolat�ban nem volt semmi k�l�n�s, k�zt�k ugyan�gy elm�lt a vonzalom, mint b�rmelyik m�s p�r k�z�tt. Ki�br�nd�t�. Egyszersmind tanuls�gos. Manaps�g a szinglil�t az, ami tart�s, �s aminek �rtelme van, ha az ember l�nya szabad d�nt�shozatalra v�gyik. Hogy a kis k�zj�t�knak mi lett a v�ge? Lily �jra les�t�tte a szem�t, Potter pedig f�jtatva kiker�lte �t, �s az asztal legv�g�n telepedetett le, j� messze t�l�nk. �rdekes volt tapasztalni a k�vetkez� �jjelen, hogy �js�tet� tanul�si m�ni�m milyen k�nnyed�n ragadt �t el�sz�r Catre, majd az ablakot oly felt�n�en favoriz�l� Lilyre is. Hovatov�bb el�rj�k azt, hogy �tt�r�nk a denev�rek �letm�dj�ra – nappal alszunk, �jjel �l�nk. Felfedezt�k, hogy �jszaka egyed�l lehet�nk, �s mintha a probl�m�ink is aludni t�rtek volna, hagyva fell�gezni v�gre. A s�t�tben nem l�tezett �prilis huszonkett�, se fegyelmi t�rgyal�s. A s�t�tben a nyitott ablakon be�raml� h�s leveg� l�tezett, meg milli� sz�tter�tett jegyzet, k�nyv, kiemel�s. Jelen volt m�g az �gyam, amin Cat kuporgott; a padl�, amin Lily meg �n; �s sz�mos lebeg� f�nyg�mb, amit gyertya helyett var�zsoltunk, kezdetleges f�nyforr�s gyan�nt. Els�sorban m�giat�rit �s �tv�ltoztat�stant magoltunk, mert azokb�l volt a legnagyobb a lemarad�som. Lily m�r ut�na is n�zett: ezzel a k�t t�rggyal sz�mtalan – helybeli felv�teli vizsg�val j�r� – munk�t megp�ly�zhatok majd an�lk�l, hogy a Roxfortb�l val� kicsap�s miatt elutas�tan�nak. Csakhogy �n nem akartam t�rt�n�sz lenni, ahogy �rus sem az Abszol �ton. K�nyszerhelyzetb�l legal�bbis semmik�pp. Persze szavam nem lehetett, hisz’ Lily az aurori p�ly�t�l b�cs�zott v�rz� sz�vvel, Cat meg a gy�gy�t�it�l, azt hiszem, sz�val sz�vtunk nagyokat. De fel nem adtuk, valahogy majd csak lesz. Ezt sugallta titkos, �jjeli tanul�sunk. T�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy sok j�t tett�nk magunknak azzal, hogy �t�lltunk az �jszakai �letm�dra. Amint �ltal�noss� v�lhatott volna eme �llapot, m�ris ki�tk�ztek rajtunk az els� t�netek: �s�t�si rohamok, szuny�k�l�sok, morcos hangulat, meg ami kell. Sz�ba alig �llt vel�nk valaki, moment�n nem az akci�nk miatt, hanem am�gy se, hiszen mint eml�tettem, tanult a n�p, ki is voltak bukva �k is rendesen. James Potter mag�ba z�rk�zott. Nagy h�r, n�la ez k�l�n�sen nagy botr�ny el�jele. Gondolkodott valamin, tervezett valamit, m�gpedig Sirius n�lk�l. Furcsa. Eleddig, ha ilyet�n �llapotban l�ttam, biztosra vehettem, hogy Lilyvel kapcsolatos csendes medit�ci�ja. A semmibe mered� szemek, id�nk�nti elbambul�sok, sz�tlans�g, M�g Gyakoribb Edz�sek… egy�rtelm�, nem? Lilyt hamarosan randira fogja h�vni, �pp csak a k�r�lm�nyek hom�lyosak m�g. Na, de ez�ttal erre nem tippelhettem. Pedig h�t… Remus Lupinn�l hasonl� volt a helyzet. H�bor�ra k�sz�lve b�sty�zta mag�t k�r�l nagy halom k�nyvvel a klubhelyis�g egyetlen kandall�ja el�tt, �s v�rta a t�mad�st, mely er�s gyan�m szerint McGalagony k�p�ben k�zeledett fel�. Biztos r�meket is �lmodott, pl�ne, amikor megengedte mag�nak azt a luxust, hogy lehunyta n�h�ny percre a szem�t. Mellesleg megjegyezn�m: a h�zunkb�l csak � �s Lily tehetett meg ehhez hasonl� szents�gt�r�st. Sirius Black pedig sehol sem volt. Elnyelte �t a f�ld. Sarah meg az�ta is s�t�ni kacajjal �polgathatja szenesre �gett h�ts� fel�t a Black k�ria fekete csemp�s, m�rv�nyk�gy�kkal d�sz�tett f�rd�j�ben, �s… - Te Viv, mikor is rendezt�k meg az els� nemzetk�zi B�jitaltan konferenci�t Angli�ban? K�t nap. K�t napja �rl�dtem, s tagadhattam magam el�tt ak�rmilyen hevesen, nem voltam k�z�ny�s – f�jt Sirius aljas h�z�sa, f�jt, �s nem �rtettem. - Viv! – sz�lt r�m Lily inger�lten. - 1899. - K�sz. Annyiszor v�gigzongor�ztam magamban a t�rt�nteket �s a k�vetkezm�nyeket, annyiszor n�ztem v�gig minden egyes jelenetet a fejemben, de sehogy sem b�rtam r�j�nni, hol volt az a pont, ahol Sirius beel�gelt, �s engedett a csal�dj�nak. Mit tettem, amivel v�gleg betelt n�la a poh�r? MIT? - Te, Viv, azt is tudod esetleg, hogy… Na, akkor beugrott a dolog. Persze egy�rtelm� volt, ahogy az �sszes bonyolultnak t�n� k�rd�s v�lasza is az – r��bredtem a megold�sra. Regulus. Az egyetlen ember, aki miatt Sirius megv�ltoztathatta a d�nt�s�t. - Viv! V�laszolj m�r! - 1722. - ���, igen…? – Lily l�zasan kutakodni kezdett a pap�rjai k�z�tt. – H�! Most meg hova rohansz? K�t helyen kereshettem a fi�t, �s �n nagyon rem�ltem, hogy a k�nyvt�r lesz a befut�. Ott ugyanis hamarabb rendezhettem akkora jelenetet, hogy elr�ngassam �t mardek�ros talpnyal�i k�r�b�l, mint odakint, a p�ly�n. Szerencs�m volt, az olvas�i r�szleg legv�g�ben �cs�rg�tt, h�rom t�kfej�, legink�bb test�ri poz�ci�t bet�lt� �vfolyamt�rsa k�z�tt. Olvasott, b�jitaltant, term�szetesen. Im�dta, �gy tudom, meg h�t j� is volt bel�le, v�gt�re is, egy h�zba tartozott kedvenc Pitonunkkal. Fogalmam sincs, mi �t�tt bel�m, de ahogy megl�ttam szerencs�tlent az asztaln�l, el�nt�tt a r�g�ta visszafojtott d�h �rz�se. Kih�ztam h�t magam, vettem egy m�ly leveg�t, �s arra gondoltam, amire azel�tt is, hogy Sarahra eresztettem volna azt a l�d�t az els� emeletr�l – „itt most mindenk�ppen te j�rsz rosszabbul”. Regulus azokban a m�sodpercekben, m�g eleg�nsan nyargaltam fel�, nem az a sr�c volt, aki legut�bbi tal�lkoz�sunk sor�n a v�llamon s�rt a b�tyja kitagad�sa miatt. � most Black volt, Sarah cinkosa. M�g egy ember, akire el�gedett mosollyal eresztettem volna r� egy eg�sz csorda cs�t�nyt hajnali f�l hatkor. Az, amikor m�r nem is kell k�szk�dni az�rt, hogy hidegv�rrel tedd, amit teszel, m�r a v�gs� �llapot. Ott m�r nem vesz�thetsz. Te nem. Le�ltem az egyetlen szabad sz�kre. Kecsesen kikaptam a fekete haj� fi� mark�b�l a k�nyvet, lecsaptam el� �s b�josan az arc�ba mosolyogtam. - J� volt a buli? – k�rdeztem. - Szia, Viv. Hogy vagy? – adott sz�mot j�lnevelts�g�r�l. - Nem vagyunk bar�tok, Regulus – figyelmeztettem. Tekintete elhideg�lt undoks�gomra, mire h�rom homb�r fej� apr�dj�ra pillantottam. Meg�rtette a c�lz�st. - Rendben, Rice, mit akarsz? - Csup�n n�mi plusz inform�ci�t az eljegyz�si partir�l. Milyen volt? Dr�ga sz�leid kitettek maguk�rt, nemdeb�r? Regulus arc�ra – �gy t�nt – �szinte �rtetlens�g �lt ki. V�lasza meger�s�tette gyan�mat. - Ha volt is eljegyz�s a csal�dunkban, ahhoz neked semmi k�z�d sincs. Rem�lhet�leg nem is lesz a j�v�ben sem. - A b�ty�d ki lett tagadva. - Ett�l f�ggetlen�l viseli a Black nevet, mindny�junk keser�s�g�re. A v�re pedig tov�bbra is tiszta, ez ellen szint�n nem sokat tehet. Elm�l�ztam. - Titeket aranyv�r�eket sz�ntiszta aranyba kellene �nteni – jegyeztem meg v�g�l. – Elevenen. Fel�lltam, a kij�rat fel� indultam. Le voltam forr�zva. Csat�ba indultam, a harc elmaradt: nem az ellens�ggel tal�lkoztam, hanem csak Sv�jccal. Rendben, elismerem, lassan m�r magam sem �rtettem, mit is �rzek eg�sz pontosan. Er�s vagyok, ki�br�ndult? Sirius Black csin�lhat, amit akar, hidegen hagy? F�lt�keny vagyok, �lni tudn�k, fogok is, hamarosan? Itt fityeg a nyakamon a med�lja, let�pem, ledugom a tork�n, ha megl�tom? Vagy tenyerembe veszem, �s cs�kolom, mint egy megsz�llott, mert engem szeret, csak engem? �risten, de nem �rtettem semmit sem! Hol vagy, Sirius? Ha elj�tszom J�li�t, �s kihajolok a legk�zelebbi ablakon, hogy a Holdat faggassam holl�tedr�l, megjelensz, mint R�me�, �s biztos�tasz �r�k h�s�gedr�l, sziklaszil�rd szerelmedr�l? M�g akkor is, ha a negyedik emeleten vagyok? Nem gond, lehetek hercegkisasszony is, aki aranyhaj�t dobja �t az erk�ly korl�tj�n, k�t�l gyan�nt. �g�rem, igyekszem nem nagyon sivalkodni, ha eszedbe jut hozott l�tra hi�ny�ban azon felkapaszkodni hozz�m. S�rni sem fogok, maximum a m�regt�l, ha v�gre �jra el�ttem �llsz majd, teljes �letnagys�gban. De sz�z �vet nem fogok r�d v�rni, mint Csipker�zsika, mert szor�t az id�, �s a kor hercegn�i alva sem �lnek m�r sz�z meg sz�z �vig. �jjel a b�b�jtan t�teleket vert�k egym�s fej�be szadista �lvezettel. Hajnali h�romkor el is jutottunk arra a szintre, hogy minden k�rd�sre l�kt�k a v�laszt, ami v�rhat� volt egy-egy t�m�val kapcsolatban, a mosd�ba azonban falnak koccan�s n�lk�l egyik�nk sem volt k�pes kit�molyogni. Meg�rte, isten bizony, meg�rte! Dacb�l, elkeseredetts�gb�l, b�szkes�gb�l. Mert voltunk olyan j�k, mint b�rki m�s, �s jobbak is, nem csup�n n�gy – adott esetben h�rom – kicsap�sra v�r�, z�ll�tt di�kl�ny, akik t�ler�vel k�pesek csak visszafizetni v�lt s�relm�ket egy „szerencs�tlen kisl�nynak”. Ett�l f�ggetlen�l reggel ugyanolyan nehezen �bredt�nk, mint el�z�leg. - Nem �rdekel, r�gjanak ki most azonnal, de �n… - morogta Cat, �s helyb�l visszaaludt. Lily m�rgesen indult a f�rd�be az el�re odak�sz�tett lav�r�rt. Azt�n zutty. A k�vetkez� jelenet m�r a klubhelyis�gben j�tsz�dik – Lily el�l, Cat m�g�tte, ut�bbi olyan hevesen szitkoz�dik, hogy a falak belepirulnak. K�z�s von�s: mindkett� pizsamak�nt jellemzett bugyit �s p�l�t visel. A kor�n kel� fi�k nagy �r�m�re. - Isten bizony, Lily Evans, eltan�csolt di�kk�nt els� dolgom lesz f�be l�ni t�ged! – �g�rte Cat enyh�n f�st�lg� fejjel, csurom vizesen, majd m�lt�s�gteljesen elvonult a f�tty�g� fi�had mellett, d�m�san �gyet sem vetve Remus nem kicsit d�bbent �br�zat�ra. Lily, ki szint�n alul�lt�z�ttnek sz�m�tott a t�bbs�ghez k�pest, zavartan h�zogatni kezdte a p�l�ja alj�t. �t valahogy nem hagyta hidegen, ami Catet viszont igen – az, hogy minden l�p�s�n�l kivillan a feneke a fels� al�l, minek k�vetkezt�ben vagy nem mozdul meg, �s �l� szobork�nt t�ri, hogy a fi�k k�rberajongj�k, vagy… James Potter l�pett ki a t�megb�l. Vill�msebesen kib�jt s�t�tz�ld pul�ver�b�l, �s Lily dereka k�r� k�t�tte azt. Lily szem�rmesen pislogott, majd amikor James felegyenesedett, halk k�sz�n�m�t rebegett. Rem�ltem, arra a reggelre letudtuk a cirkuszt. De amint a Lily-James kett�s a l�pcs�re l�pett, a K�v�r D�ma nyikordulva utat engedett egy kint tart�zkod�nak. S�ron t�li n�mas�g fogadta az „idegent”, v�gt�re is, ilyen kor�n McGalagony szokott zavarkodni, � is f�k�nt egy-egy meccs el�tt, szombat hajnalban. �m most nem � j�tt, hanem valaki m�s. Valaki, aki az �h�tatos t�meg l�tv�ny�ra reflexb�l vigyorodott el, v�gt�re is, im�dott l�tv�nyoss�g lenni. �n meg im�dtam a tudatot, hogy most v�gre szabad utat engedhetek h�romnapi haragnak, �s nem kell kiv�rnom, hogy az bel�lr�l em�sszen fel. Nem, nem, v�ge a r�m�lomnak. Sirius Black imm�ron �jra a kast�ly falai k�zt tart�zkodik.