James Potter vigyorogva intett haza�rkezett bar�tj�nak, majd �tkarolta a feszeng� Lily v�ll�t, �s felk�s�rte �t az emeletre. Cat k�s�bb megjegyezte, hogy mivel egy sz� sem esett kettej�k k�z�tt, James val�sz�n�leg csak a pul�ver�t szerette volna visszakapni, v�gt�re is, olyanb�l csak egy volt neki, �pp ez�rt nagy becsben tartotta. Nem akartam Catet ki�br�nd�tani, de �n �gy gondoltam, �k ketten az�rt nem besz�lgettek, mert a fi� �s l�ny r�szleg kett�v�l�s�n�l Lily ler�ntotta mag�r�l azt a bizonyos pul�vert, a tulajdonosa kez�be adta, majd sarkon fordult, �s fak�pn�l hagyta megment�j�t. Na, de �n err�l akkor mit sem tudtam m�g. Engem ugyanis a d�bbenet – �s a megk�nnyebb�l�s? – a l�pcs� korl�tj�hoz k�t�tt; onnan n�ztem le a t�meget p�szt�z�, vigyorg� Siriusra. Engem keresett a t�bbiek k�z�tt, ez egy�rtelm�v� v�lt, amikor kisz�rt, �s meg�llapodott rajtam a szeme. Megsz�laltam, de nem azt mondtam, amit akartam. Valami nagyobb er� egyetlen sz�t er�szakolt ki a sz�mon, m�gpedig �ppen azt, amelyiket messze nem akartam kib�kni. - Eljegyezted? A v�rt reakci�t v�ltottam ki bel�le. Hiszen ismertem, �s Regulusszal folytatott fura p�rbesz�dem ut�n nem is sz�m�thattam m�sra, minthogy Sirius meglep�dik, felvonja egyik szem�ld�k�t, majd elh�zza a sz�j�t, �s csak ezek ut�n v�laszol. Nos, mindez meg is t�rt�nt, a v�laszt kiv�ve, ugyanis azt megel�zte egy kisebb fajta hangork�n a t�bbiek r�sz�r�l. - Kit jegyezt�l el? - J� csaj? - Ny�lt h�zass�gban �ltek majd? - Boszork�ny? Mi�rt nem? - Ut�llak, Sirius Black! - Meg�l�m azt a r�fk�t! - Sirius, mikor lesz a legk�zelebbi Griffend�l-Mardek�r meccs? Sirius ezek ut�n v�laszolt, de csak nekem. - Kicsod�t, Vivi? - �t. - Nem jegyeztem �n el senkit. - Akkor hol a fen�ben volt�l?! - A Beauxbatonsban. - �jabb moraj a t�meg r�sz�r�l. – A h�goddal. - Mi�rt, a h�g�t jegyezted el? – kotyogott k�zbe egy �lelmesebb negyed�ves. - Mit kerest�l te Jemn�l? – firtattam �n, ki�lvezve az els�bbs�g jog�t. - Tavaszk�sz�nt� b�l. Esz�be jutott, hogy id�n is van, nem csak j�v�re. Elt�n�dtem. Err�l a b�lr�l mintha nekem is besz�lt volna a h�gom, valamikor Kar�csony t�j�k�n. Igen, szinte azonnal beugrottak a r�szletek is. A j�v� �vi b�lra Jem Siriust szerette volna p�rj�ul, mert szerinte divatos manaps�g v�gzett var�zsl�kkal �nnepeltetni magunkat az ilyesfajta rendezv�nyeken. Az meg, hogy a h�gomnak ut�lag jutott esz�be, hogy id�n is van tavasz, igaz�n r� vall. De hogy Sirius egyetlen k�rlel� szav�ra ugrik, enged�lyt k�r – �s kap – az igazgat�t�l a suli elhagy�s�ra, �s t�bb napot t�lt h�zon k�v�l, amikor m�r a vizsgaid�szak finish�ben j�runk… na, ez a meglep�! - Kajaid�! Eme v�gsz�t Remus mondta ki, hatott is rendesen. A cs�csel�k, kik m�g mindig azt taglalt�k f�ls�rt� hangzavarral, hogy Sirius az �n testv�rk�met jegyezte el, �s hogy ez k�r�lbel�l ugyanolyan megtorl�ssal j�r majd, mint Sarah szurk�l�d�sa, rekordid� alatt �z�nl�tt ki a portr�lyukon. Ketten maradtunk – � odalent, �n a „p�holyban”. � engem n�zett, �n valamit a feje f�l�tt. Ker�ltem a tekintet�t, mert tudtam, most megint �n pusk�ztam el a dolgot, azt a bizonyos bizalom dolgot. Tettem m�g egy lap�ttal a nagy halomra – ebb�l b�k�l�s nem nagyon lesz m�r… - Jem azt �zeni, b�szke r�d – sz�lalt meg Sirius, h�n im�dott, nyugalmat �raszt�, m�ly hangj�n. – Minden �l n�lk�l, �szint�n. Azt mondta, most el�sz�r �rzi, hogy igenis k�z�s �s�kt�l sz�rmaztok. Ek�zben lass� l�ptekkel a l�pcs�h�z s�t�lt, fell�pett a legals� fokra, majd a soron k�vetkez�re, de a szem�t le sem vette r�lam. - �ll�t�lag a sz�leitek is eg�sz j�l reag�lt�k le a t�rt�nteket – folytatta, egyre k�zeledve fel�m. – Nem borultak ki, mert jogosnak �t�lt�k, amit tett�l. – El�m �rt, meg�llt. – Meg ki is vannak mer�lve, mert Vada h�godr�l kider�lt, hogy… na… - Hascsikar�s – morogtam. - Igen. Eg�sz nap s�r, �jjel f�leg, �s napok �ta virraszt az eg�sz utc�tok. - Igen. - Sz�val emiatt nincs energi�juk �rted agg�dni – fejezte be a besz�mol�t Sirius. - Igen – tettem hozz� a teljess�g kedv��rt. Mereven fix�roztam s�t�t pul�vere ez�st sas mint�j�t. Figyeltem, h�tha miattam majd megmozdul. Megmozdul �s messze rep�l. - R�m n�zn�l, Vivi? – hallottam meg a hangj�t eg�szen k�zel a f�lemhez. Na nem a sas�t – Sirius�t. �vatosan felpillantottam az arc�ra. Mosolygott. �n meg akkor m�r b�gtem. - Ha m�g egyszer elt�nsz napokra an�lk�l, hogy sz�ln�l el�tte nekem, kitekerem a nyakad! – �g�rtem k�nnyes szemekkel, el-elcsukl� hangon. Felnevetett, sz�vb�l, kutyaugat�sszer�en. - Komolyan besz�lek! - Tudom, kicsim, h�t persze, hogy komolyan besz�lsz. Kezdek is f�lni t�led – biztos�tott mosolyogva. – Jem figyelmeztetett is, hogy azok ut�n, amit Sarahval tettetek, �r�lhetek, ha az esk�v�nkig kih�zom �lve. K�z�llel let�r�ltem a k�nnyeket az arcomr�l, �s elh�ztam a sz�m, hisz’ ez t�nyleg Jem szava j�r�sa volt. - Azt hittem, eljegyezted Saraht – b�ktem ki halkan m�g miel�tt meggondoltam volna magam. - Sz�val � az az � – b�lintott im�dottam j�tszott-komolyan. – Felteszem, azt is siker�lt bek�pzelned magadnak, hogy m�r a csal�di tort is meg�lt�k. - Aha… - �s Sarah megkapta any�m nyak�k�t, amit a saj�t esk�v�j�n, meg az any�sa temet�s�n viselt, �s ap�m… - Nem, ennyire nem mer�ltem bele a t�m�ba. - De ap�m k�sz�nt�j�t biztosan magad el� k�pzelted! L�ttad m�r, tudhatn�d, mennyire ad a k�ls�s�gekre! Nagy szavak, kev�s tartalommal, de dics�ret �s ajn�roz�s van benne b�ven… - Sirius! �ssz-vissz h�rom napig volt�l t�vol! - De ennyi m�gis el�g volt neked arra, hogy elfelejtsd, mennyivel t�bbet jelentesz nekem, mint azok, akiket r�gen a csal�domnak hittem! - Nem, ez �gy nem igaz… - �, dehogyisnem! - J�, akkor igaz. De te m�gis hogyan reag�lt�l volna, ha �n sz�v�dok fel ennyi id�re nyomtalanul? - Besz�ltem volna a h�goddal. - Nos, �n meg faggattam Remust, Jamest, �s az �cs�det. Persze egyik�k sem tudott r�lad semmit. - Te r�lam tudakoz�dt�l Regulusn�l? - Igen. - Mi�ta vagytok ti ketten besz�l� viszonyban? - Mi�ta nemr�g megvallotta nekem, hogy hi�nyzol neki. Mikor pedig arr�l �rdekl�dtem, ezt mi�rt nem szem�lyesen k�zli veled, gyorsan lel�pett. Ha a v�lem�nyemre vagy k�v�ncsi, szerintem voltak p�ran, akik figyelt�k �t, r�gt�n mindj�rt Prewitt kisasszony. - Prewitt kisasszony? – h�zta �ssze a szem�t Sirius bazsalyogva. - �. - �rtem. Kis sz�net k�vetkezett. Merjem, ne merjem? Vajon hogyan reag�lna, ha felh�nytorgatn�m a dolgot? �gy is haragszik r�m. Nem akarom tov�bb rontani a helyzetet. De h�t mit rontan�k tov�bb? V�g�l m�gis kimondtam. - Besz�lned kellene az �cs�ddel. R�tok f�rne. - Nem, Vivi, nem kell. - De… - Nem. � m�r nem az �cs�m, ahogy �n sem vagyok a b�tyja. - De… - Nem, Vivi! Nem �rted? Regulus egy gy�va f�reg! - Nem, Sirius, nem az. Regulus, az �cs�d okos sr�c, �s szeret t�ged, szerintem nagyon is. - H�nyszor tal�lkoztatok eddig, hm? – szak�tott f�lbe. – H�nyszor besz�lgettetek eddig? K�tszer? H�romszor? - Sejtem, mire akarsz kilyukadni, Sirius, de… - Nem ismered �t! H�l’ istennek, mert csak f�jdalmat okozna neked! - Kicsoda?! – v�gtam vissza. – Az a fi�, aki kisgyerekk�nt s�rt, mert a sz�lei megtiltott�k neki, hogy kapcsolatba l�pjen veled? - Vivi – s�hajtott. - Figyelj r�m. �n mindeddig m�ni�kusan t�vol tartottalak a Black fam�lia minden tagj�t�l, a sz�leimt�l, az unokan�v�reimt�l, kiv�tel ez al�l persze Meda, b�r az, hogy v�g�l hozz�ment ahhoz a tet� Tonkshoz, nem vet r� t�l j� f�nyt a szememben, de �rted, mire gondolok. Am�g vagyok olyan szerencs�s, �s a bar�tn�mk�nt tekinthetek r�d, jobb szeretn�m, ha hagyn�d, hogy �gy tegyek a j�v�ben is �s nem keresn�d a h�tam m�g�tt egyik�k t�rsas�g�t sem. Rendben, �g�red? Az �cs�m�t sem. - De… - Regulus nem olyan ember, amilyennek hiszed. Nem az az elesett fi�cska, akinek mutatja mag�t. Hal�lfal�-n�vend�k. Ezt tartsd �szben. - Nem, Sirius, f�lreismerted �t! Igen, te t�vedsz! - Honnan tudod, Vivi, az isten�rt!? Hogy ismerhetn�d n�lam jobban a saj�t �cs�met?! - L�tod? – vontam fel a szem�ld�k�m gy�zedelmesen. - Mit? - �cs�d. H�nyszor is eml�tetted �gy Regulust az eltelt k�t percben? Ez hatott, Sirius t�n�d�n hallgatott. Persze ennyivel m�g nem gy�ztem meg, de a kezembe vettem az ir�ny�t�st, mert titkon m�r �rdekelte, amit mondok. - Egyed�l van – mondtam halkan, kicsikarva a szemkontaktust. Megcir�gattam az ez�st sast, majd �tkaroltam visel�je derek�t. – Besz�lj vele, csak ennyit k�rek! Ha nem v�ltozik a v�lem�nyed, t�bb� nem hozom fel �t, �g�rem. - Mi�rt ragaszkodsz hozz� ennyire? – k�rdezte ugyanolyan halkan. – Mi fogott meg benne �gy? - Az, hogy �pp olyan, mint te. Gy�ztem, meggy�ztem Siriust. Tudom, l�ttam a szem�ben, �reztem a szor�t�s�n. Szerettem �rte – hogy hallgatott r�m, m�g ha nem is tetszett neki, amit mondok. Ez a mondatom pedig, hogy �k ketten, a k�t �r�k�s jobban hasonl�tanak egym�sra, mint ak�rmelyik testv�rp�r, akiket ismerek, feltette az i-re a pontot. Tal�n siker�l rendbe hoznom azt a hib�t, amit a sz�leik v�tettek ellen�k? Tal�n vagyok ennyire er�s? Tal�n… - Egyed�l van – ism�teltem k�ny�r�gve. - Fogalma sincs r�la, h�nyad�n �ll veled, de az biztos, hogy azok, akik k�r�lveszik, nincsenek r� j� hat�ssal. �n nem k�rem t�led, hogy parancsolj r�, csak add meg sz�m�ra a v�laszt�s lehet�s�g�t. Hadd tudja, van kihez fordulnia, ha nem tetszik neki az �t, amit a sz�leitek jel�ltek ki sz�m�ra. - Vivi, � m�r a sz�leinket v�lasztotta. - Nem, Sirius, m�g nem v�lasztott. - Dumbledore kit�zte m�r a fegyelmitek id�pontj�t? - Igen. - ���s? - �prilis huszonkett�. Sirius megtorpant a l�pcs�fordul�ban. T�bben ciccegve ker�ltek ki benn�nket, a Nagyterembe tartv�n. - �prilis huszonkett�? – ism�telte megr�k�ny�dve. – Aljas szemetek… A Winzengamot el�tt, igaz? – b�lint�somra folytatta a dohog�st. – Rohadt… �s tanultok? - Mi? – kaptam fel a fejem. Eleddig a padl�t fix�roztam, mint egy b�ntudatos kisgyerek. – Ja, igen, minden �jjel. Mi�rt? - Mert a Miniszt�rium a j�l bev�lt m�dszerhez folyamodott veletek kapcsolatban. - �. – Hirtelen beugrott. – Arra gondolsz, hogy �k arra sz�m�tanak, a fegyelmit�l val� retteg�s majd annyira lek�t benn�nket, hogy… - Hogy ha �k k�nytelen kelletlen nem is csapathatnak ki titeket, a RAVASZ-okon majd sorban elhasaltok. Undor�t� egy megold�s, csak sajnos hat�sos is. Viszont… - torpant meg hirtelen megint. – Viszont ez azt jelenti, hogy maga a Winzengamot is �gy l�tja, sok es�lyetek van bennmaradni a suliban. �gy �rtem, ha akkora v�ts�get k�vettetek el, ami el�g a kir�g�shoz, mi�rt nem tudj�k le az eg�sz hercehurc�t mondjuk j�v� h�ten? Ebben volt valami. Mikor nem sokkal k�s�bb megosztottam ezt Lilyvel, mintha az � szem�ben is rem�ny csillant volna. De nem tartott n�la sok�ig – James ugyanis ekkor jelent meg Remusszal a k�nyvt�r bej�rat�ban, �s megl�tva minket az egyik telepakolt asztaln�l �lve, gyorsan kifarolt a helyis�gb�l. A hagyom�nyoknak megfelel�en amint a tavasszal egy�tt a kellemes, j� id� is meg�rkezett, �s tart�ss� is v�lt, a roxfortos di�kok z�me ki�z�nl�tt a parkba sz�vni egy kis friss leveg�t. A h�t utols� m�giat�rt�nete ut�n �n is k�vettem a p�ld�t, �s egy pl�ddel, meg az �tv�ltoztat�stan jegyzetekkel a h�nom alatt letelepedtem egy h�s �rny�kot ad�, �reg t�lgy al�. Ez�ttal egyed�l tanultam, ugyanis a l�nyok rejt�lyes m�don egyid�ben �n�ll�s�tott�k magukat, �s ki-ki a „saj�t tant�rgy�ra” fek�dt r� a d�lut�n folyam�n. Persze nem volt ez v�letlen, mi t�bb, �ppen el�z� �jjeli nagy vit�nk k�vetkezm�nyek�nt tudhat� be. Eld�nt�tt�k ugyanis, ki merre, hova tov�bb. Azaz saj�t p�lyav�laszt�si tan�csad�st tartottunk magunknak hajnali h�romkor, a b�jitaltan t�telek kiv�gz�s�t k�vet�en. Neh�z sz�l�s volt, ahogy mondani szok�s, de eredm�nyes – v�g�l mind r�j�tt�nk, melyik is az a p�lya, ami jobban �rdekel, mint az �sszes t�bbi, amelyet a k�rnyezet�nk sulykolt bel�nk �v k�zben. Lily kis r�vezet�s ut�n hat�rozottan kijelentette p�ld�ul, hogyha igaz, amit a k�nyvt�rban mondtam neki, �s t�nyleg van es�ly�nk meg�szni a kicsap�st, gy�gy�t�nak tanul tov�bb j�v�re. M�r j�v�re, ezt fontosnak tal�lta hozz�tenni. - Nem akarok sz�netet tartani – magyar�zta. – Kiesn�k a gyakorlatb�l, meg am�gy is, �n szeretek tanulni. - �s szeretsz jobb lenni m�sokn�l – kotyogta k�zbe Amy. - H�t igen, az is sokat lend�t a dolgon… Cat, aki sok�ig maga is a gy�gy�t�i p�ly�val kac�rkodott, �gy d�nt�tt, m�g sincs kedve eg�sz �let�ben beteg m�gusokat �polgatni. - Utazni szeretn�k – s�gta �br�ndos szemekkel. – Felfedezni a vil�got! Azokat a helyeket, amikr�l m�giat�ri �r�kon �lmodtam! L�tni akarom Sk�ci�ban a koboldl�zad�sok helyeit, �rorsz�g erdeit, a Dublini T�nd�reket… - Az egy kocsma, Kitty – h�t�ttem le. – �rorsz�gban pedig ugyanolyan unalmasak az erd�k, mint b�rhol m�sutt. - � – szontyolodott el. – Akkor viszont marad a B� terv. Tan�r leszek. Amy kez�b�l kifordult a penna. - MI VAN? Te, tan�r?! - Mi�rt? – k�rdezett vissza s�rt�d�tten Cat. – Mi�rt ne lehetn�k tan�r? Ak�r itt, a Roxfortban. Ha szerencs�m van, mire v�gzek, �resed�s is lesz. Binns hely�t p�ld�ul sz�vesen �tvenn�m… de az asztrol�gia se lenne rossz… Jaj, ne n�zzetek m�r �gy r�m! J� vagyok r�naismeretb�l, csillagj�sl�sb�l �s m�giat�rib�l! �tv�ltoztat�stanb�l is majdnem siker�lt be�rnem t�ged, Viv! - Tudod, mit, Cat? – sz�lalt meg Lily. – Legy�l tan�r! Igazad van, nincs akad�lya, mi is lehetne? �gy ragadt le Cat a tan�ri p�ly�n�l. Amy k�vetkezett. - Nos, l�nyok, �r�l�k, hogy ti ilyen ambici�zus term�szettel lettetek meg�ldva, de �n egyel�re nem k�v�nok komolyabban foglalkozni a j�v�mmel. De legal�bbis nem abban az �rtelemben, mint ti. �szint�n? �n f�rjhez akarok menni. Ennyi a nagy �lom. Azt�n lesz, ami lesz, v�g�l �gyis a n�v�rem �zlet�ben k�t�k majd ki. Ki tudja? Tal�n egyszer saj�t szab�szatot nyitok az Abszol �ton! - �s te, Viv? - Mi van velem? – �rtetlenkedtem. - Te mi leszel, ha nagy leszel? – vigyorgott Cat. - Fogalmam sincs – vontam meg a v�llam. - Ok�, akkor seg�t�nk – kapcsol�dott be Lily, nagy szak�rtelemmel a hangj�ban. – A gyenge pontod a b�jitaltan, teh�t az ilyen terveket mell�zd. J� vagy viszont b�b�jtanb�l �s m�giat�rib�l, ja, �s az �vfolyam egyik legjobbja vagy �tv�ltoztat�stanb�l. Ne, ne, McGalagony el is ismerte, �gyhogy ne visszakozz! Eml�kszem, mikor azt mondta, hogy te meg Sirius viszitek a pr�met! - Na �s? Az �tv�ltoztat�stan �nmag�ban nem el�g sehova. - De a b�b�jtannal kieg�sz�lve viszont m�r igen! Cat meglepetten felsikkantott, �s Amy is a sz�ja el� kapta a kez�t. Term�szetesen �n m�g nem �rtettem, mire utal Lily. - A m�giat�ri az �tokt�r�shez �ll�t�lag elengedhetetlen – folytatta Cat Lily fejteget�s�t csillog� szemekkel. – Igaz, ha afel� m�sz tov�bb, nem �rt a b�jitaltannal is megbar�tkoznod kiss� a m�rgez�ses esetek miatt. - Beavatn�tok v�gre? – ki�ltottam fel elkeseredetten. – Mit tal�ltatok ki? Mi lenne sz�momra az ide�lis p�lya? - Az aurori. - Na nem! Rend�r nem leszek! – ez volt a reakci�m akkor �jjel. �m az�ta eltelt majdnem egy teljes nap, �s �n nemes egyszer�s�ggel meggondoltam magam. S most, egyed�l �cs�r�gve, a kusza �rnyj�t�kot figyelve a f�v�n v�gleg elhat�roztam; ha letehetem a vizsg�kat, belev�gok. Megpr�b�lkozom az aurori p�ly�val. Igaz, �n nem foghattam fel �gy ezt, mint p�ld�ul Cat, nem v�ghattam r�, hogy „ugyan, mit veszthetek?”, mert sajnos ezzel a c�llal sok mindent. Els�sorban v�gtagokat. De ahogy t�bbsz�r is v�gigzongor�ztam magamban a lehet�s�geket, egyre k�zenfekv�bbnek t�nt, hogy ez sz�momra az ide�lis �ll�s. Egy id�re. Am�g nem jut eszembe valami jobb, �s els�sorban biztons�gosabb. A l�nyok teh�t �n�ll�sodtak. �n mondjuk ezt nem l�ttam sz�ks�gesnek, de kor�n reggel Lily sz�lt, hogy d�lut�nra beprogramozott mag�nak egy kis gyakorl�st a pinc�ben – merthogy a professzor betegs�ge miatt a m�sod�vesek dupla b�jitaltana elmaradt -, Cat pedig McGalagonyhoz volt hivatalos, hogy vele is tiszt�zza, amit vel�nk. - Tulajdonk�ppen csak ideges�teni akarom – kacsintott cinkosan eb�dn�l. – Hadd d�h�tse, hogy teszek a fegyelmire! �gy maradtam egymagam. Nem sok�ig. �pp csak am�g kibogoztam a pergamenhalmokat �s sz�tter�tettem magam k�r�l. - Szia, Viv. Meglepett a hang, de a hozz� kapcsol�d�, f�l�m magasod�, nyurga alak m�g ink�bb. - Kezdtem beposhadni a k�nyvt�rban, gondoltam j�rok egyet idekint – vont v�llat az illet�, jelezve, hogy nem engem keresett. - Sehol egy gorilla, vagy Piton. Egyre mer�szebb vagy, Regulus – jegyeztem meg, erre elvigyorodott. – Nem �lsz le? �sszecsipkedtem n�h�ny lapot, hogy helyet szor�tsak neki, mire � is felvett n�h�ny jegyzetet, majd bele is olvasott. „P�tcselekv�s, p�tcselekv�s, p�tcselekv�s.” - Sirius visszaj�tt. Felpillantott a cuccaimb�l. - Tegnap? - �h�m. A h�gomn�l volt a Beauxbatonsban. Sosem jutott volna az eszembe. Esk�sz�m, azt hittem, otthon van n�latok, �s megk�rte Sarah kez�t. - Az el�g idi�ta l�p�s lett volna t�le. - Igen, fogalmazhatunk �gy is. - M�r csak az�rt is, mert Saraht m�r eljegyezt�k. K�t napja. Azt hiszem, egy Walder, tal�n Clerence. � is aranyv�r� csal�db�l sz�rmazik, b�r messze nem olyan �sib�l, mint amilyen a mi�nk. - Hm, gondolom, any�tok tombolt. V�lasz gyan�nt megint csak megvonta a v�ll�t. Eleddig csup�n el�t�tt�k az id�t, ezt �reztem, mi�ta belekezdt�nk a p�rbesz�dbe, �m a l�nyeget ker�lgett�k, �s v�rtam, hogy v�gre kibukjon Regulusb�l. Mert ki akart. Valamit el akart mondani nekem, valami fontosat, �s tal�n el is mondta volna, ha a szeme nem akad meg egy a kast�ly fel�l k�zeled� alakon, �s a p�lya fel�l hozz�csap�d� m�sik kett�n. A b�tyja gyors k�zeled�se megijeszthette, mert ledobta a kez�ben p�rgetett pergameneket, fel�llt, �s m�g azel�tt elt�nt, miel�tt �n ak�r �szbe kaphattam volna. A vicces az eg�szben az volt, hogy mikor �jra a Tekerg�k fel� pillantottam, a h�rom fi� m�r nem is volt egy�tt – James �s Remus n�h�ny sz� ut�n �jra elv�ltak Siriust�l, �s hozz�m m�r csak � egyed�l csatlakozott. Meglehet�sen bor�s �br�zattal. - �gas �ngyilkos akar lenni Evans miatt. - Ez nagyon nemes. - Te is elv�rod t�lem? - Nekem m�r az is el�g, hogy itt vagy. - Szeretem a szer�nys�ged – k�z�lte b�szen b�logatva. - Szer�nys�gem is szeret t�ged – biztos�tottam vigyorogva. Puszit v�ltottunk. - Am�gy csak k�rdezni akartam t�led valamit – mondta, alig elv�lva a sz�mt�l. - �h�m. Kapcsol�dik az �cs�dhez? Mert viharos felsz�v�d�s�b�l arra k�vetkeztettem az im�nt, hogy m�g nem ejtett�tek meg a be�g�rt b�jcsevelyt. - Igazad van, Vivi, nem besz�ltem vele, mert nem sok kedvem van hozz�. - De meg�g�rted! - Te viszont egy v�laszt �g�rt�l nekem Kar�csonykor. R�mlik? Ha eg�szen konkr�t akarok lenni, az �gyban tetted azt az �g�retet! - �… - m�r eml�keztem. Kicsit meg is r�m�ltem megint, �pp �gy, mint anno, mikor feltette nekem azt a k�rd�st. Azaz k�r�st. Azt, hogy a vizsg�k ut�n k�lt�zzek hozz�. - �? – csapott le. – Ennyi? Tulajdonk�ppen gondolkodt�l te az�ta ezen? Mert ahogy eln�zlek, nem hiszem… �pp ellenkez�leg – mi�ta k�pbe j�tt ez a fegyelmi-probl�ma, zavar�an sokszor jutott eszembe Sirius aj�nlata. Zavar�an, mert a d�nt�sem a t�rgyal�s v�gkimenetel�t�l v�lt f�gg�v�. Kibukott di�kk�nt ugyanis eszem �g�ban sem volt elk�lt�zni otthonr�l. Se tartani a kapcsolatot a var�zsvil�ggal. �m ezt ugye nem fejthettem ki Siriusnak, mert � reflexb�l ellent mondott volna, a tetej�be m�g le is �r�ltez, legrosszabb esetben pedig nem tartja be a saj�t �g�ret�t. (Amit val�j�ban nem tett, mert nem �g�rte meg, hogy kapcsolatba l�p Regulusszal, de �n szerettem �gy �rtelmezni a p�rbesz�d�nket.) �gy h�t egy diplomatikusabb verzi�hoz folyamodtam. - Alkut aj�nlok. - Hallgatlak – morogta nem t�l lelkesen. - Te besz�lsz Regulusszal, ne, ne, ne v�gj k�zbe! Te besz�lsz az �cs�ddel, v�gig is hallgatod �t, mert igenis van mondanival�ja, �s mikor vele v�gezt�l, megkapod a v�laszom a k�rd�sedre. Megegyezt�nk?