Mi�rt van egy r�zsasz�n c�rnaszer� iz� a cip�d�n?

James lepillantott az eml�tett l�bbelire, majd morogva les�p�rte a szemetet, �s bar�tj�ra n�zett, aki fejjel lefel� l�gott a sepr�j�n, �s �gy szeml�lte a vil�got, �s �gy t�nik, a panor�m�ba belel�gott James l�ba.

- Am�gy mennem kellene.

- Hova? – k�rdezte James, miut�n egy sz�p szalt�t csin�lt a sepr�vel.

- Dawnyval kell ma lennem a verseny miatt, tudod…

James elfintorodott, majd Sirius al� rep�lt �s fenyeget�n feln�zett r�.

- B�k�lj ki vele, j�? Egyre rosszabb a helyzet. M�r hozz�m se sz�l!

- Persze, hiszen ma nem szabad senkihez sem sz�lnia rajtam k�v�l, nem eml�kszel? – mondta Sirius.

- T�k v�r�s a fejed – �llap�totta meg James, mire a fi� visszatorn�zta mag�t a sepr�re.

- Sz�p innen az eg�sz birtok, meg a kast�ly is. Komolyan, im�dok itt fenn lenni. Olyan szabadnak �rzem magam!

James sz�r�san n�zett bar�tj�ra.

P�r percig n�ma csendben hagyt�k, hogy a sz�l dob�lja a sepr�j�ket, majd James halkan megjegyezte:

- Azt hiszem, most m�r be kellene menn�nk �tv�ltoztat�stanra. Az utols� �t percre illene megjelenni.

...---O---…

Aurora k�l�n�sen szerette, amikor dupla �tv�ltoztat�stannal v�gz�dik a d�lel�tt, mert ilyenkor nem kell sietnie sehova, �s nyugodtan tud besz�lni McGalagonnyal. Ma viszont ez nem j�tt �ssze, �s hogy mi�rt nem? Az k�s�bb kider�l. Szeg�ny Aurora ez�ttal komoly bajba keveredett.

Na, de l�ssuk, mi t�rt�nik Dawnnal. Igaz�b�l az ikerp�rnak eme h�lgytagja kicsit sem volt j�kedv�. S�t! Egyenesen bosszantotta az eg�sz nap. Nem el�g, hogy egy szappanoper�ban �rezte mag�t m�r lassan egy h�napja, most m�g r�ad�sk�nt n�ma is lett. Igaz b�ntet�sb�l, de m�ris sz�rnyen �rezte mag�t. �gy gondolta a k�vetkez� l�p�s m�r k�ts�g k�v�l egy amn�zia, vagy terhess�g.
Na j�, az�rt a terhess�get egy�b szem�lyes t�nyekb�l kifoly�lag kiz�rta.
- Dawn, az micsoda? – Remus hajolt fel�, �s a l�ny el�tt elter�l� fekete valamire mutatott.
A k�rdezett csak felvonta a szem�ld�k�t, �s ironikusan t�togni kezdett.
- J�, bocs, elfelejtettem! – Remus a p�lc�j�val a valami fel� b�k�tt, majdaz form�l�dni kezdett, m�g egy cip�re hasonl�t� alakot vett fel. – Ennyit tudtam tenni az �gy �rdek�ben – mosolygott a l�nyra. – Ha legk�zelebb l�bt�rl�t akarsz k�sz�teni egy bolyhos b�bicb�l, sz�lj, hogy lebesz�lhesselek.
Dawn erre csak mosolyogva t�togott egy sort.
- �r�l�k, hogy m�g hang n�lk�l is jobban �lvezi az �tv�ltoztat�stan�r�kat, mint m�sok, de az�rt igaz�n er�t vehetne mag�n, �s a feladatra koncentr�lhatna, Miss Mallory!
Dawny n�m�n nevetve felmutatta az el�bb Remus �ltal kre�lt l�bbelit, mire a tan�rn� levont a Griffend�lt�l 5 pontot, mondv�n, hogy nem illend� m�sok helyett elv�gezni a feladatot.

�ra ut�n Dawn f�radtan elindult, hogy megtudja a mai feladatot Dumbledore-t�l, k�zben rem�lve, hogy Sirius elfelejti a mai versenyt. A folyos�n v�gigcs�rtetve egyszer csak valaki megragadta a k�ny�k�t, majd beh�zta egy terembe, �s bel�lr�l bez�rta az ajt�t.

Dawn nem l�tta az illet� arc�t, csak azt, hogy s�t�t, g�nd�r tincsek l�gnak ki a csukja al�l, amit viselt, illetve, hogy el�g v�kony testalkata volt t�mad�j�nak, �gy r�gt�n kik�vetkeztette, hogy egy l�ny �llt el�tte. Seg�ts�g�rt akart sik�tani, de m�g mindig nem tudott hangot kiadni. �rtetlen�l h�tr�bb h�z�dott, egy pad m�g�, de ekkor a l�ny megfordult, �s egy ugr�ssal mellette termett, majd a k�ny�k�n�l fogva felr�ngatta a pad tetej�re.
- Melyik vagy, hm? Melyik Mallory l�ny? – ripakodott r� furcs�n magas hangon.
Dawn zavartan kinyitotta a sz�j�t, majd a tork�ra mutatott. A csukja al�l a f�ny egy igencsak sz�p von�sokkal meg�ldott fiatal l�ny arc�t tette l�that�v�. A s�t�t szemp�r hitetlen�l megvillant, majd a l�ny el�kapta a p�lc�j�t, �s Dawn hal�nt�k�nak szegezte.
- Besz�lj m�r!
Dawn megforgatta a szemeit, majd t�togni kezdte a nev�t.
- Dawn Liv Mallory? – egyenesedett fel hirtelen a n�, majd egy ideges s�hajjal a cs�p�j�re tette a kez�t, a m�sikkal pedig suhintott a p�lc�j�val, mire a padon fekv� l�nyra vastag k�telek tekeredtek.

- Ezt j�l elsz�rtam – d�rm�gte. – Hol van ilyenkor a n�v�red? Mindegy, nem fontos, majd megtal�lom. Pedig azt mondta, mondta, hogy a z�ld hajcsatot keressem.

Dawn most m�r teljesen �rtetlen�l f�rk�szte az idegen arc�t. Olyan ismer�s volt neki, �s ugyanakkor m�gis olyan f�ny �gett a l�ny szem�ben, ami teljesen ismeretlen volt neki. A szavaira a fej�hez kapott, �s �vatosan leh�zta a z�ld hajcsatot, amit minden nap viselt. �desanyja arca jelent meg el�tte, ahogy r�n�zett a kicsiny �kszerre, de r�gt�n elhessegette a k�pet, �s zsebre v�gta a smaragd hajba val�t.
- �s ha �tver? – fordult �jra Dawn fel�. – �, nem lehet, hiszen azt sem tudja, mi�rt keresem…
Dawn remegni kezdett. Azon is csod�lkozott, hogy eddig kib�rta a betegs�ge jelei n�lk�l, most viszont �rezte, ahogyan az er�t vesz rajta, �s a remeg�shull�mok elbor�tj�k a test�t. Becsukta a szem�t, �s pr�b�lta lenyugtatni mag�t.
- Mi bajod? – d�rrent r� a l�ny. – �! Mire megyek veled?! Eredj innen!
Dawnnak nem kellett k�tszer mondani, ell�kte mag�t a padt�l, �s az ajt� fel� vette az ir�nyt, de miel�tt oda�rt, egy �tok megh�tr�l�sra k�nyszer�tette. Megbillent az egyens�lya, �s a f�ldre rogyott.
K�b�n n�zett fel az ajt�ra, majd ahogy felt�p�szkodott, zavartan kezdett azon gondolkodni, mit keres a r�gi SVK teremben.

o�O�o

- Rora! – Lily el�sz�r McGalagonyn�l kereste bar�tn�j�t, majd a nagyteremben, a Griffend�l toronyban, k�s�bb az udvaron, de sehol sem lelte. Kezdte furcs�llni a dolgot, hiszen Aurora mindig ugyanazt a napirendet szokta betartani, �s ilyenkor vagy eb�del vagy McGalagonnyal besz�l.

- Nem l�tt�tok Auror�t? – fordult lemond�an Jameshez �s Siriushoz, mikor a k�t fi�t megl�tta az udvaron, sepr�ik k�s�ret�ben.

- Sajnos nem – r�zta a fej�t Sirius.
Lily fintorgott. Vissza akart fordulni, de ekkor esz�be jutott valami.
- Sirius, neked nem Dawnnal kellene lenned? – vonta fel a szem�ld�k�t k�rd�n.

- �, az a… - Sirius a homlok�ra csapott, aminek k�vetkezt�ben a sepr�je a f�ld�n landolt, � meg a k�vetkez� l�p�sn�l elhasalt.

Lily nevetve felseg�tette a fi�t, de alig �llt fel Sirius, egy �jabb puffan�s hallatszott.

James Potter annak rem�ny�ben, hogy Lily �t is nevetve fogja talpra seg�teni, sz�npadias mozdulattal a f�ldre vet�d�tt.

- Jaj, James! – Lily m�g mindig mosolyogva cs�v�lta a fej�t, majd megad�an lehajolt, de Jamesnek esze �g�ban sem volt fel�llni, s�t! Leh�zta mag�hoz a l�nyt, �s piszkosul j�k�p�en az arc�ba vigyorgott.

- J�l van, sr�cok, ti folytass�tok nyugodtan, nekem mennem kell! – mondta Sirius, majd sepr�j�t Jamesre b�zta, � meg rohant a nagyterembe.

Dawny m�r ott volt, �s Dumbledore-ral egy�tt v�rtak Siriusra.
- Bocs�nat a… k�s�s�rt! – lihegte a fi�.

- Semmi baj – mosolygott az igazgat�. – Ma �gy is eg�szen egyszer� feladatotok lesz. Mind�ssze el kell hoznotok egy k�nyvet Roxmortsb�l, de a k�nyv titk�t m�r nehezebb lesz megfejteni. A negyvenegyedik oldal rejtve van mindenki el�l. Rem�lem, megtal�lj�tok a m�dj�t, hogy felt�ruljon el�ttetek. Persze el�bb ki kell jutnotok Roxmortsba, de felteszem, ez nem okozhat gondot az iskola egyik legnagyobb bajkever�j�nek. – Azzal az igazgat� mosolyogva mag�ra hagyta a k�t griffend�lest.

- Ilyen ostoba feladatokat! M�r az agyamra megy, hogy mindig keresni kell valamit! Azt hittem majd lehet p�rbajozni, hogy lesz egy kis vesz�ly a dologban!

Dawn megforgatta a szemeit, majd sarkon fordult, �s elindult a kij�rat fel�.

- V�rj, Dawny! – Sirius lehajolt valami�rt a f�ld�n, majd a l�ny ut�n ment. – Ezt elejtetted.

A smaragd hajcsat pihent a fi� tenyer�n.

- Mi�rt nem hordod? – k�rdezte halkan.
Dawn �rtetlen�l a haj�hoz ny�lt, majd lassan leeresztette a kez�t.

- Nem, m�r akkor sem volt rajtad, mikor bel�ptem. Biztos nem a hajadb�l esett ki. – Dawn felvonta a szem�ld�k�t. – �hm… �szrevettem, hogy hi�nyzik, de a l�nyeg, hogy itt van.

A l�ny most m�g zavartabb volt. Meg�llap�totta, hogy ez nem az � napja.
Nem eml�kezett, hogy levette volna. Megcs�v�lta a fej�t, majd egy „k�sz�n�m”- �t t�togott, ugyanis elfelejtette, hogy Sirius jelenl�t�ben besz�lhetett volna.
Mikor ki�rtek az udvarra, Sirius halkan megjegyezte:
- Nem hiszem, hogy a kapun csak �gy kimehetn�nk.

Akkor m�gis hol akarsz kijutni? – akarta k�rdezni a l�ny, de csak morgott egyet cs�p�re tett k�zzel.

- Van p�r m�sik lehet�s�g – vigyorgott Sirius. – De a legk�zelebbit nem aj�nlom, sz�val forduljunk sz�pen meg, �s k�vess engem!

Dawn �sszefont karokkal engedett az utas�t�snak. K�vette a fi�t eg�szen egy rusnya k�szoborig.

- Fogd meg! – sz�lt r� a fi�, �s a kez�be nyomott egy t�rk�pet, amit a l�ny m�g sosem l�tott az el�tt. K�v�ncsian forgatta, hogy ki tudja venni, mit akar az �br�zolni. R�ismert a Tekerg�k T�rk�p�re. - Megkeresem magunkat – mosolygott r� Sirius, majd a l�ny v�lla f�l�tt len�zve r�mutatott k�t p�ttyre. – Na, ezek voln�nk mi. �s itt j�n a k�vetkez� folyos�n… na nem, ez nem fontos. – Gyorsan kivette a l�ny kez�b�l a t�rk�pet, megragadta a karj�t, �s egy p�nc�l m�g� h�zta.
Dawn tekintete csupa k�rd�jel volt, mikor feln�zett a fi�ra, de r�gvest �tment k�z�mb�ss�gbe, illetve zavarba, hiszen Sirius arca millim�terekre volt csak az �v�t�l ebben a p�zban. Le is n�zett a cip�j�re ink�bb.

- Dawn, mondanom kell neked valamit – k�sz�r�lte meg a tork�t a fi�. – Tudod, a m�ltkorir�l lenne sz�…

A zavart l�ny nem engedte, hogy befejezze a mondatot, nem akarta hallani �jb�l a szok�sos sz�veget, hogy „�szre sem vettem”, meg „Bel�m szerett�l? Csak�gy, mint m�sik sz�z l�ny a sulib�l”. Igaz, az ut�bbi csak a l�ny k�pzelet�ben hangzott el, de az is �pp el�g volt. �gy h�t fogta mag�t, �s ell�pett onnan.
Sirius erre gyorsan a szoborn�l termett, de nem tudta annak p�pj�t felnyitni, ugyanis valaki befordult a sarkon.

- Szia, Dawn! – hallatszott egy kedves hang.

- Neked is szia, Lovegood – morogta f�lv�llr�l Sirius.

- Bocs�ss meg, Sirius, nem vettelek �szre. – Andrew odal�pett Dawnhoz. – Mi a baj? – k�rdezte, l�tva, hogy Dawn csak t�togva k�sz�nti �t. – Ja, m�r eml�kszem. Leon mondta, hogy b�ntet�sb�l nem besz�lhetsz. Persze � ezt igen kellemesnek �t�lte meg. Azt mondta, �gy is sokat besz�lsz. Mondjuk, �n nem tudhatom, igaz�n nem szoktunk besz�lgetni sa… - Hirtelen, mint aki r��bred, miket besz�l, elhallgatott, �s f�lszegen a l�nyra mosolygott.

Dawn az ajk�ba harapott. M�skor nyomban elh�zta volna a cs�kot, valami olt�ri �cska kifog�ssal, de v�gt�re is most hat�rozta el, hogy t�bb� nem �h�tozik Siriusra. El�vett a zseb�b�l egy pergamendarabot, amin m�g a reggeli m�giat�rt�netdolgozat Remus �ltal sebt�ben lek�rm�lt megold�sai voltak, �s a h�tulj�ra �rt egy mondatot.

Ez m�g v�ltozhat.

- Khm…

Sirius hangja egy kicsit sem g�tolta meg terv�ben a l�nyt, s�t, ink�bb er�t adott neki.
Egy hat�rozott mozdulattal a fi�nak ny�jtotta a fecnit, �s annak arc�t f�rk�szve v�rta a reakci�t.
Andrew, amint elolvasta, feln�zett, �s mosolyogva a fej�t cs�v�lta.

- Nem gondoltam volna, hogy egyszer sz�ba fogsz �llni velem. Vicces, igaz�b�l most sem tetted, de ez – mutatott a pergamendarabra -, m�r halad�s.
T�relmetlen ujjak doboltak a f�lszem� banya p�pj�n.

- Dawn, mond, r��rsz ma este?

- Nem! – el�zte meg a l�ny szomor� fejcs�v�l�s�t Sirius. Mikor Andrew �s Dawn is megh�kkenve n�ztek r�, kieg�sz�tette a r�vidre siker�lt t�j�koztat�st. – Nem, ugyanis, ha j�l tudom, ma versenyfeladata van, �s h�t mi�rt ne tudn�m j�l, hiszen VELEM van… versenyen.

Sirius sut�n befejezett mondata ut�n kicsit komolyabban hozz�tette: - �s indulnunk kellene, ha m�g ma be akarjuk fejezni, amit elkezdt�nk. �gy is k�s� estig eltarthat.
Dawn elh�zta a sz�j�t, majd Andrew-ra n�zett, hogy igazolja az el�bb elhangzottakat.

- Nem baj, akkor majd holnap? �gy hallottam, �tv�ltoztat�stanb�l nem vagy a legjobb, ha akarod, sz�vesen seg�thetek. Most �gy sincs m�s dolgom.
Sirius a szemeit forgatta, �s az ujjdobol�sb�l �tv�ltott l�bdobbant�sokra.
Dawn pedig �jabb sort firkantott a pergamenre.

A „nem a legjobb” kicsit durva. Fogalmazzunk �gy, a lehet� legb�n�bb. Ez tal�l�bb. Am�gy ok�, legyen holnap, �tkor. Megfelel?

- Nan�! – v�gta r� a fi�, de egy m�sodperccel k�s�bb a homlok�ra csapott. – Nem megy.

- Jaj, de k�r – s�hajtott Sirius. Andrew r�pillantott, de nem vette fel a megjegyz�st.

- Meg�g�rtem Alan�nak, hogy f�l hatkor elk�s�rem Hagridhoz a macsk�j��rt, amit � �pol. Ez volt az egyetlen m�dja, hogy meg�sszam a randit vele. De vissza�rek hatra. Az j�?

Dawn b�logatott.

- Ne zavartass�tok magatokat, r��r�nk m�g… - Sirius le�lt, �s h�t�t a falnak t�masztva feladta.

- Nekem most b�b�jtanom lesz.

- Ki a franc k�rdezte? – d�rm�gte a fekete haj� fi�, a fej�t fogva.

- Nem vagy valami udvarias – fordult fel� Andrew. – �pp besz�lget�nk.

Sirius felvonta a szem�ld�k�t.

- N�lad ez �gy megy, hogy te dum�lsz, a l�ny meg hallgat? �rdekes…
Dawn d�h�sen f�jtatott, �s Andrew-hoz fordult, egy �jabb �r�st �tadva.

Ne t�r�dj vele! J� b�b�jtant!

- K�szi – mondta a sz�kes�g. – Szereted a szedersz�rp�t?
Sirius a plafonra n�zett, �s k�z�mb�s arccal suttogta: - Egy h�ttel k�s�bb…
Miut�n Dawn tudt�ra adta a fi�nak, hogy �l-hal a szedersz�rp�rt, Andrew a pergamendarabk�val integetve a l�pcs� fel� vette az ir�nyt.

- Mi az, m�r el is ment? – k�rdezte horkantva Sirius. – Azt hittem, m�g marad, hogy megbesz�lj�tek, mit szokott csin�lni est�nk�nt, mikor senki sem l�tja.

Dawn m�rgesen megl�kte a fi�t, majd dobbantva a banya-szobor el� �llt.

o�O�o

Bellatrix Black sosem szokott pontatlan munk�t v�gezni. Ha valamit r�b�zott az � Parancsol�ja, bizony, azt hib�tlanul v�ghezviszi, legyen az egy t�rgy beszerz�se, vagy �pp egy �let kiont�sa. Persze ezt m�g nem lehetett t�l gyakran tenni, ugyanis Voldemort Nagy�r t�voll�t�ben semmi ilyesmit nem csin�lhattak.
Nos, Bellatrix el�ker�tette a Mallory l�nyt. Mit el�ker�tette? S�rtetlen�l h�zhoz sz�ll�totta. Igaz, volt egy mal�r a tervben, de egy eml�kt�r� b�b�j csod�kra k�pes.

- Megj�tt�l v�gre? – Rodolphus Lestrange a padl�ra k�p�tt, �s fel�llt a rozoga sz�kb�l. – Ideje volt.

Bellatrix csak morgott egyet, majd a l�nyt az �gyra dobta.
Rodolphus megvizsg�lta a rabot. Az �gyhoz ment, majd v�ratlanul Aurora haj�ban kezdett turk�lni.
- Nincs itt! – Csattant fel.

- Mi van? – sip�totta Bellatrix �rtetlen�l. – Ott fekszik, te vadbarom!

- Nem figyelt�l a Nagy�rra?! Az a l�ny kell, akinek Z�LD HAJIZ� van a fej�n!

Bellatrix d�ht�l csillog� szemmel a l�nyra mutatott.

- Azt mondtad, Aurora Eve Malloryt hozzam ide! Ez – r�zta meg az �jult l�ny haj�t -, �!

- �n csak azt mondtam, hogy val�sz�n�leg � lesz az, mert a m�sik el�g vad cicus Regulus szerint, aki nem venne fel eff�le valamit. – A f�rfi �kl�vel a falnak csapott.

Bella m�skor m�r �v�lt�z�tt volna, de most csak megvonta a v�ll�t.
- Akkor elkapom azt. Egyszer m�r megvolt, most j�n m�g egyszer. Az a kis liba tudom is, hogy hol van. Ha j�l hallottam azt a v�n igazgat�t, akkor Roxmortsban, r�ad�sul az �n kis unoka�cs�mmel.