Végre a karjaimban tarthatlak. Végre csak te vagy nekem. És én neked. Isteni állapot. Csak magamhoz ölellek, és nem szólunk semmit, mintha ez egy ezerszer megismételt mozdulat lenne. Pedig ez az első. De tudom, hogy milliomodjára sem lesz ez rutinos, vagy kevésbé különleges, mint a mostani.

Olyan jó veled. Éveken át vártam erre a mai napra, és lásd, a türelem rózsát terem. Vagy ebben az esetben inkább egy Lily Evans egy James Potter számára. Ezt a napot sosem fogom elfelejteni.

- Én… én csak azt akarom mondani, hogy…
- Mit szeretnél mondani?
- Csak azt, hogy… szeretlek…

És akkor megöleltelek téged, és, bár vagy 10 perc eltelt, még mindig így állunk. És ez nagyon jó. Hozzám simulsz, szorosan, és nem engedsz el. Annyi mindent akarok neked mondani, és biztos benned is száz kérdés kavarog kimondatlanul, de ez most ráér. Most minden felesleges. Csak ez a mennyekbe vivő ölelés nem. Ez most a mi időnk. És most erre van csak szükség: hogy a karjaidat a nyakam köré fond, hogy a fejedet belefúrd a vállgödrömbe, és hogy a hajad finom illatát szívjam magamba. Ennél több nem kell. Nem szükséges semmit mondanod, vagy tenned, ebből az egyből tudom, hogy te már velem maradsz örökre. Te leszel az én Mrs. Potterem, a kis Potterek édesanyja, és, hogy életünk végéig ilyen boldog harmóniában fogunk élni, ugyanilyen szeretetben, és boldogságban, mint ahogy most állunk itt.

Nem kellenek szavak, nem kellenek felesleges gesztusok. Így sokkal többet mondasz nekem.

It's amazing
How you can speak
Right to my heart
Without saying a word,
You can light up the dark
Try as I may
I could never explain
What I hear when
You don't say a thing.