A Borgin & Burkes egy t�gas, m�gis elk�peszt�en s�t�t, poros �s dohos var�zsl�bolt volt. A k�b�l rakott t�zhelyb�l kil�pve r�gt�n megpillantottam a t�bbieket, akik elm�ly�lten n�ztek sz�t a vesz�lyes port�k�k k�z�tt. A k�zeli �vegszekr�nyben cseppet sem szimpatikus t�rgyak – v�res k�rtyapaklik, csontok, �vegszemek, s�t m�g egy aszott k�z is – sorakoztak. Az �zlet minden n�gyzetcentim�ter�t s�t�t kell�kek d�sz�tett�k. A falakon kamp�k �s vicsor�t� maszkok l�gtak, nem besz�lve a hegyes m�szerekr�l, amik rendeltet�s�be m�g belegondolni is rossz volt.

Az ablakokat vastag fekete f�gg�ny fedte, ami nek�nk kedvezett, hisz a Zsebpiszok k�zben hajnalban is nagy volt a forgalom, �s k�nnyen lebukhattunk volna.

- Menj�nk – szak�totta f�lbe a n�zel�d�st Fran, aki �pp a sz�nyeget csavarta fel, hogy hozz�f�rj�nk a rakt�r lej�rat�hoz.
- Szimpatikus hely – mondta nagyot nyelve Tonks, �s m�r majdnem kezet fogott az aszott k�zzel, de Francis id�ben r�pir�tott.

- NE �rj hozz�!
- Mert mi ez?
- A Dics�s�g Keze. A tolvajoknak hasznos, nek�nk nem kell – mondta, �s egy bonyolult var�zslattal felnyitotta a csap�ajt�t.
- Mi tolvajok vagyunk, nem? – k�rdezte Pansy, �s felkapta az aszott testr�szt.
Nem t�rt�nt semmi.

Fran szemforgatva v�laszolt: - J�l van. Tegy�l bele egy gyerty�t. Lehet m�g sz�ks�g�nk lesz r� odalent.
Pansy sz�t fogadott, �s a k�z r�gt�n r�kulcsol�dott a gyerty�ra, majd lebegni kezdett a l�ny el�tt.
- Az�rt ez el�g undi, nem? – k�rdezte vigyorogva, de McGalagony lepisszegte.
- Menj�nk! – ism�telte �nmag�t Fran, �s elindult a rakt�rba.
Sz� n�lk�l k�vett�k.

Mikor mindannyian le�rt�nk Francis el�sz�r egy kisebb f�kly�ra mutatott.
- Ez a titkos rakt�r ajtaja, amit Draco Malfoy eml�tett. Ha v�gezt�nk a diad�mmal, akkor k�rben�zhet�nk bent is. H�tha akad valami hasznos.
B�lintottunk, Fran pedig folytatta a mondand�j�t: - Ez pedig – s�t�lt egy kerek pajzshoz, amit a falhoz r�gz�tettek – a labor bej�rata. Pansy, k�rlek...
- Mit kell csin�lnom? – l�pett mell� a l�ny, �s szeml�lni kezdte a hatalmas ez�st t�rgyat.
- Nem t’om, de javaslom, hogy addig mindenki h�z�djon a falhoz... a biztons�g kedv��rt – morogta Fran, �s � is t�zetesebb pillant�st vetett a pajzsra.

- Megvan! – ki�ltott fel fojtott hangon Parkinson, �s a pajzs sz�l�re mutatott.
- J�l van, pr�b�ld meg – mondta nagyot nyelve Fran, �s � is a falhoz h�tr�l.

Pansy felh�zta pul�ver�nek ujj�t, �s bal alkarj�t a v�rthez �rintette. Egy percig nem t�rt�nt semmi, azt�n kattan�s hallatszott, �s a pajzs bes�llyedt a falba, ember nagys�g� lyukat hagyva maga ut�n.
- Ezt hogy...? – k�rdezte �mulva Hermione.
- A pajzson rajta van a S�t�t Jegy m�sa. Gondoltam hozz��rintem, h�tha... – vont v�llat Parkinson, majd h�tr�bb l�pett, hogy el�re engedje Francist.
- Megyek el�re. K�vessetek, de legyetek nagyon �vatosak! Nem tudni, hogy mi v�r minket odabent – b�k�tt fej�vel a s�t�t alag�t fel�, ahonnan borzongat� hideg �ramlott ki.
- Egy pillanat! – sz�lt er�lyesen McGalagony, �s a bej�rat sz�l�hez l�pett. P�lc�j�t finoman megp�ccintette, �s elmotyogott n�h�ny ellen�rz� b�b�jt. A terep egyel�re tiszta volt. – Mehet�nk! – biccentett, �s maga el� engedte Frant.

Ahogy Fran bel�pett a s�t�t lyukba, hideg k�k f�nnyel vil�g�t� f�kly�k villantak fel, megvil�g�tva az egyenetlen sziklafalat, valamint egy rozoga l�pcs�sort, ami a m�lybe vezetett.
N�m�n k�vett�k Frant. Szerencs�re Tonks v�llalta, hogy � megy utols�nak, �gy nem �n z�rtam a sort. McGalagony szorosan Fran nyom�ba haladt, �t Granger �s Parkinson k�vette.

Mindannyian kivont p�lc�val menetelt�nk, �n pedig biztos, ami biztos alapon el�h�ztam a kilencmillim�teres P226-os SIG-emet. Hermione megr�k�ny�dve n�zett r�m.
- A szok�s hatalma - vontam meg a v�llam, �s fejemmel jeleztem: haladjon tov�bb.

A sz�k�s l�pcs�sor egyre sz�lesedett, ahogyan lefel� haladtunk; a leveg� �llottabb �s szinte tapinthat� hideg volt.

- �llj! – ki�ltott fel hirtelen Fran, �s el�nk mutatott. Az alag�t h�rom r�szre �gazott.
- Most merre tov�bb? – k�rdezte Tonks. Fran megr�zta a fej�t, jelezv�n, hogy fogalma sincs.

El�r�bb l�ptem; oda, ahol az el�gaz�s kezd�d�tt. Lehajoltam, �s a f�ldet kezdtem vizsg�lni.

- A sz�ls� alagutat v�llalom. Ha nem jelezn�k t�z percen bel�l, akkor ne j�jjenek ut�nam, hanem induljanak el egy m�sik alag�ton – l�pett m�g�m McGalagony.

- V�rjon! – ki�ltottam fel, majd k�zelebb hajoltam az eml�tett j�rat kezdet�hez.
Az alag�t alig l�that�an hull�mzott.
Fel�lltam, �s els�t�ttem a fegyvert. A megszokott s�v�t�s sok�ig hallatszott, majd hirtelen elhalt, �s a j�rat megmutatta val�di arc�t. Ott, ahol eddig alagutat v�lt�nk egy s�t�t szakad�k t�tongott a semmibe.

- Ez…? – n�zett r�m elk�pedve az igazgat�helyettes.
- Ill�zi� volt. M�g j�, hogy nem s�t�lt bele, Minerva – Eltettem a pisztolyt, �s h�tr�bb l�ptem.

- H�t… maradt k�t alag�t. Melyik legyen? – k�rdezte Hermione.
Pansy lehajolt ugyan�gy, ahogy �n tettem p�r perccel kor�bban, de csal�dottan megr�zta a fej�t.
- Semmi gyan�s – mondta, majd a m�sik alag�thoz fordult. – Itt se – fintorgott.
- Akkor marad a j�l bev�lt m�dszer – sz�laltam meg.
- Vagyis? – �rtetlenkedett Fran.
- Figyelj, �s tanulj! – kacsintottam, �s visszas�t�ltam egy k�zeli k�oml�shoz. Felemeltem a f�lr�l k�t nagyobb k�vet, �s hangosan odaki�ltottam a t�bbieknek: - Egy h�rompontos! – haj�tottam el az egyiket. – Ez pedig a r�ad�s! – ind�tottam �tj�ra a m�sikat is.

A k�t szikladarabka hangos csattan�ssal landolt, mire a jobb oldali alag�t oldal�b�l hatalmas k�sek �s �les peng�k n�ttek ki falt�l falig.
- Merlinre! – ki�ltott fel Fran. – Honnan jutnak eszedbe ilyen �tletek?
- Nem t’om – vontam v�llat. – T�l sok Indiana Jonest n�ztem.
- Az valami auror? – hangzott el a k�ptelen k�rd�s Parkinson sz�j�b�l, �s Francis is el�g �rtetlen�l b�mult.
- Te j� �g! Dehogy… az egy… �h, mindegy. Menj�nk! – intettem a fejemmel a megmaradt alag�t fel�.

Ahogy bel�pt�nk, kialudt az �sszes f�klya m�g�tt�nk, �s csak a p�lc�ink, na meg a Dics�s�g Keze vil�g�tott.
Kellett egy kis id�, am�g a szem�nk hozz�szokott a f�lhom�lyhoz, de azt�n m�r gond n�lk�l haladtunk tov�bb.

�gy �reztem m�r t�bb kilom�tert is megtett�nk, de csak annyit lehetett �rezni, hogy az alag�t lejt.

F�l �ra n�ma baktat�s ut�n Fran megtorpant.
- Mi van m�r? – �tk�z�tt bel�m Tonks.
- Itt egy l�pcs� – mondta t�rgyilagosan Francis, majd lehajolt, �s elv�gzett n�h�ny ellen�rz� b�b�jt, azt�n hirtelen �tlett�l vez�relve megfogott egy kavicsot, �s legur�totta a nyers term�sk�vekb�l �p�tett l�pcs�n.

Ahogy a kavics fokr�l fokra haladt lefel� z�ld f�nycs�v�k t�rtek ki a falb�l.

- Fek�dj! – ord�totta, mi pedig r�gt�n lehasaltunk a mocskos f�ldre… Egy �tok �ppen hogy elker�lte a fejemet…

Granger a f�ld�n fekve pr�b�lt pajzsb�b�jjal h�r�tani, �s a t�bbiek is hasonl�kkal pr�b�lkoztak.

Hirtelen pattantam fel, mintha felr�ntottak volna. �k�lbe szor�tottam a kezeimet, �s pr�b�ltam egy er�s pajzsot magam k�r� id�zni. K�r�l�ttem az �tkok v�ltozatlanul r�pk�dtek id�nk�nt becsap�dva a pajzs k�r�l kering� energia g�mb�kbe.
- Mindenki �lljon fel, �s pr�b�ljon meg min�l k�zelebb h�z�dni hozz�m – kiab�ltam t�l a folyton becsap�d� f�nycs�v�k zaj�t, �s pr�b�ltam min�l nagyobbra kiterjeszteni a pajzsot.

Mikor a csapat m�r nagyj�b�l biztons�gban volt, jelt adtam, �s elindultunk a l�pcs� fel�. A baj csak az volt, hogy ennyi ember v�delme nagyon gyorsan felem�sztette az �sszes er�met, �gy p�r m�ter ut�n a pajzs kezdett gyeng�lni.
Ezt McGalagony is �szrevette, �s kil�pett a v�delmem al�l…

M�r �ppen r�ki�ltottam volna, amikor l�ttam, hogy az id�s boszork�ny fiatalokat megsz�gyen�t� sebess�ggel h�r�tja a vesz�lyes �tkokat, k�zben egyre k�zelebb �rt a l�pcs�h�z.
K�t kavicsot hihetetlen gyorsas�ggal v�ltoztatott �t massz�v k�fallal, ami k�zte �s k�zt�nk �p�lt fel, �gy nem l�ttuk, hogy mit is csin�l, �s a Hal�los �tkok el�l is v�dve voltunk. M�g egy-k�t percig hallottam, hogy az �tkok becsap�dnak a k�falba kisebb lyukakat �tve azon, azt�n hirtelen cs�nd lett, �s a fal lebomlott.

T�rdre estem; k�r�l�tt�nk teljesen megsz�nt a pajzs, �n pedig f�lve pillantottam a l�pcs� fel�. Megk�nnyebb�lten s�hajtottam, amikor megl�ttam McGalagony alakj�t a k�l�pcs� legfels� fok�n.
- Nem j�nnek? – k�rdezte �rzelemmentes hangon.
- Hogyan �ll�totta meg az �tkokat, tan�rn�? – k�rdezte csillog� szemmel Hermione.
- Egyszer�en: r�l�ptem a l�pcs�re.
- De h�t az ind�totta el az eg�szet, hogy a s�ly ker�lt a fokokra.
- Pontosan, Miss Granger.
- Akkor…?
- A megold�s egyszer�. Hallottak m�r az oda-vissza csapd�kr�l?
Megr�ztuk a fej�nket.
- A l�nyeg, hogy ugyanolyan m�don tudjuk megsz�ntetni a folyamatot, mint ahogyan elkezdt�k.
- �s a tan�rn� honnan tudta, hogy ez egy ilyen csapda?
- Ez egy nagyon r�gi var�zslat, kevesen ismerik. Minden esetre k�zenfekv�, hogy Tudjukki gyakran alkalmazza az egyszer�, m�gis nagyszer� dolgokat. Pr�ba szerencse volt, Miss Granger, m�zli, hogy bev�lt. K�nnyen meghalhattunk volna, ha nincs Miss Fontanell – biccentett fel�m elismer�en. – Most pedig javaslom, hogy induljunk tov�bb.

Tonks seg�ts�g�vel felt�p�szkodtam a f�ldr�l, �s elindultam a csapat ut�n.

Utunkat ism�t a j�gk�ken vil�g�t� f�kly�k vil�g�tott�k meg, sejtetve a falakat d�sz�t� durv�n faragott k�gy�mint�s domborm�veket.
- Ezeket eln�zve j� �ton haladunk… szerintem – jegyezte meg halkan Tonks, �s t�nyleg igaza lett, ugyanis a l�pcs� legalj�n egy ugyanolyan pajzs v�rt r�nk, mint ami az �zlet rakt�r�ban volt.
Pansy sz� n�lk�l l�pett a bej�rathoz, �s egy pillanat alatt kinyitotta azt. A pajzs csikorogva ny�lt ki, el�nk t�rva egy �ri�si helyis�g k�rvonalait. Bentr�l doh �s rothad�s b�ze �ramlott ki, �s nem sok kellett hozz�, hogy elh�nyjam magam.

Francis l�pett a laborba, ahol r�gt�n felvillantak a m�r j�l ismert f�kly�k. A helyis�gben p�r fokkal melegebb volt, de m�g �gy is l�tszott minden egyes l�legzetv�tel�nk. Borzongva k�vettem t�rsaimat, majd alaposan szem�gyre vettem a S�t�t M�gus saj�t �p�t�s� laborj�t…
A meghat�rozhatatlan alak� hossz� terem volt, tele polcokkal, amin pen�szes k�tetek hevertek. A polcok alatt, a fal mellett egy szint�n hossz� asztal volt, rajta mindenf�le rozsd�s eszk�z�k. Beljebb haladva m�g nagyobb volt a b�z, �s p�kh�l�k l�gtak a durva k�vekb�l �p�tett mennyezetr�l. A plafont p�r antik oszlop tartotta.

- J�zusom! – suttogta elk�pedve Tonks.
Mell� l�ptem. A l�ny az egyik sarokba mutatott, ahol egym�s f�l�tt kisebb-nagyobb ketrecek voltak, benn�k megd�gl�tt �llatok csontv�zai.
K�zelebb s�t�ltam a ketrecekhez, �s szem�gyre vettem egykori lak�ikat.
- Patk�ny, patk�ny, valami mad�r, hmm ez biztosan egy var�zsl�ny, egy macska… Tiszt�ra, mint egy kis�llat keresked�s, nem? – pr�b�ltam tr�f�val oldani a fesz�lts�get, de a t�bbiek nem �rt�kelt�k a fekete humort… h�t igen, aki olyan sok id�t t�lt�tt halottakkal, mint �n…

- A k�nyvek haszn�lhatatlanok – hallatszott Hermione hangja. – Olyan pen�szesek, hogy sz�tbomlottak a lapjaik. A b�b�j se hat r�juk.
- Jobb is, ha nem tudja, mi van azokban a k�nyvekben – morogta s�t�ten McGalagony, �s � is szem�gyre vette a ”kedvencek temet�j�t”.

Lehajoltam, hogy a nagyobb als� kalitk�kat is szem�gyre vegyem.
- Te j� �g! Ez egy l�! – ki�ltottam fel.
- Ink�bb unikornis. Let�rt�k a szarv�t – mutatott az �llat kopony�j�ra McGalagony.
- Brrr… kir�z a hideg – borzongott Tonks, �s tov�bb ment a fi�kos szekr�nyekhez.

- Honnan szerzett unikornist? – k�rdeztem meg�tk�zve McGalagonyt.
- T�le minden kitelik. Ink�bb ne is k�rdezd – v�ltott �t tegez�sre az igazgat�helyettes, majd hirtelen a sz�j�hoz kapta a kez�t: - Uramisten! Ez emberi csontv�z!

A t�bbiek hamar k�r�nk gy�ltek, �n viszont teljesen leguggoltam, hogy megvizsg�ljam a m�g egyben maradt csontokat. Egy egyszer� b�b�jjal kinyitottam a ketrecet, �s felkaptam a koponyacsontot.

- Mondd, neked musz�j mindent megfognod? – k�rdezte undorodva Fran, de nem v�laszoltam neki, csak a kopony�t n�ztem. Meglehet�sen kicsi volt, ebb�l arra k�vetkeztettem, hogy…
- Ez egy… gyerek – mondtam elcsukl� hangon. – Csak egy gyerek! – ism�teltem meg emeltebb hangnemben, de senki se v�laszolt, hanem h�tat ford�tottak, �s mentek a dolgukra.
Visszatettem a kopony�t, de �szrevettem egy kis t�bl�t k�t r�cs k�z�tt, amin a k�vetkez� �llt:

Hugo Vallace (10) M

… csak t�z �ves volt…

Let�rtem a kis t�bl�t, �s a zsebembe tettem. D�ht�l remegve hagytam ott a ketreceket, hogy a helyis�g v�g�be s�t�ljak. Szemben a faln�l a hossz� asztal folytat�dott; tetej�n �vegcs�k, k�mcs�vek, lombikok, gyertyacsonkok hevertek sz�pen sorban. Belsej�kben megk�vesedett folyad�kok, rohadt n�v�nyek �s egy�b behat�rolhatatlan dolgok l�tsz�dtak.

- Mif�le k�s�rletek folyhattak itt? – k�rdeztem McGalagonyt, akit be�rtem a terem v�g�ben.
- A legs�t�tebbek, abban biztos vagyok. – A s�paszt� f�nyn�l a n� arca hidegnek �s �rzelemmentesnek t�nt, de tudtam, hogy legbel�l � is tombol.

- Ide! – ki�ltotta Parkinson, mi pedig elindultunk a megadott ir�nyba.
A l�ny a sz�mtalan sarok egyik�be �llt, �s elborzadva meredt egy k�b� egy m�ter magas, s�t�t lyukra, amit a falba v�jtak.
M�g k�zelebb mentem hozz�, �s l�ttam, hogy a lyukat r�csok z�rj�k el, a barlangocsk�ban pedig szint�n egy ember fek�dt. Legal�bbis ami megmaradt bel�le.
- Ott is van egy! – mutatott egy m�sik sarokra Pansy, azt�n elfordult, �s �klendezni kezdett. Granger r�gt�n p�tyolgatni kezdte a l�nyt, �n viszont ism�t szem�gyre vettem a sz�k�s b�rt�n�k lak�it. Az egyik�k aszott keze m�g mindig a r�csot markolt�k… A l�tv�ny val�ban gyomorforgat� volt, m�gis k�zelebb mentem mindkett�h�z. Az egyik�k r�cs�r�l a David Flaming (7) M cetlit t�ptem le, majd a m�sik b�rt�nh�z mentem. A hideg f�nyn�l megl�ttam, hogy a maradv�nyok mellett egy sz�tfoszlott pl�ssmaci hever, ez�rt �vatosan lefejtettem az �sszeaszott kezet a r�csr�l, amit kinyitottam. Behajoltam, �s a mocskos j�t�kor a csontv�z kez�be nyomtam, majd leszedtem a Marcie Kent (9) K feliratot tartalmaz� t�bl�t, �s a t�bbi mell� cs�sztattam a zsebembe.

- Ez egy mocskos gyerekgyilkos! – k�ptem d�h�sen, amint a helyis�g k�zep�re s�t�ltam. Fran egy�tt �rz�n megveregette a v�llam, majd folytatta a kutat�st a szekr�nyekben.
- Mit jelenthet az M �s a K jelz�s? – k�rdeztem t�le, k�zben kih�ztam egy fi�kot, ami tele volt megsz�radt n�v�nyekkel.
- Mi�rt?
- Ez volt a neveik mellett – s�hajtottam.
- Tal�n azt, hogy m�gus �s kvibli.
- Ink�bb mugli �s kvibli – csatlakozott hozz�nk Hermione, �s meglobogtatott egy eg�sz �pen maradt pergamenf�zetet, amin a K�s�rleti alanyok (MUGLI /M/) felirat szerepelt.
- Undor�t� – h�ztam el a sz�m.
- Van m�g p�r ilyen f�zet… Kviblik (K), Var�zsl�k (V), Boszork�nyok (B), Var�zsl�nyek (VL) �s �llatok (�). Eg�sz sor gy�jtem�ny – sorolta a l�ny.
- De mivel k�s�rletezhetett ennyit?
- Mindennel – csatlakozott a besz�lget�shez Francis. – Nem hinn�m, hogy a horcrux k�sz�t�st saj�t mag�n pr�b�lta ki el�sz�r.
- De a napl�j�t azt m�r Roxfortos kor�ban k�sz�tette.
- Igen, de nyaranta itt dolgozott, majd iskola ut�n meg�p�tette a labort